Keresés

A fehér sárgaház

Széplaki Zsombor

A stílus maga az ember, ez még a politikusokra is igaz. Egy politikus megítélését nem csupán politikai öröksége, munkásságának tartalmi elemei határozzák meg, hanem a kiérlelt világképének, hitvallásának, valamint az abból levezetett konkrét szakpolitikai stratégiáknak a tálalási módja is. A posztmodern kommunikációs térben az objektív valóság soha nem látott módon leértékelődött, a tömegtájékoztatás elvesztette ősi zsinórmértékét - az igazságot, a véleménypluralizmust összekeverik a hazugságra adott felhatalmazással. Ezt a korszellemet tankönyvi módon megtestesíti Donald J. Trump.


Trump 2017 januárja óta mondhatja magát az Egyesült Államok 45. elnökének. Hillary Clintonnal való versenyfutása az egyik, ha nem leghangosabb, leggrandiózusabb választási kampányát hozta el a politikát még csak felületesen követők számára is. A vérbeli üzletember és médiaszemélyiség, republikánus Trump a demokrata Barack Obamát váltotta az elnöki székben, aki emberközeli imázsával, higgadt megnyilvánulásaival vezette 8 éven keresztül az USA-t az első fekete bőrű amerikai elnökként. A különbséget elnöklések és sajtó előtti megnyilvánulások tekintetében zongorázni lehetne.

Politikai clickbait Donald Trump számára kiemelten fontos a közösségi médiában való szereplés, főként Twitter-fiókját használja előszeretettel. Megválasztása és beiktatása után, 2017 júliusában egy olyan Twitter-poszttal jelentkezett, amelyben felvilágosította követőit: az ő közösségi média használata nem hagyományos értelemben vett "elnöki", hanem "modern kori elnöki", majd bejegyzését a kampányában is használt szlogenével zárta: "Make America Great Again". Napjainkban elismerten fontos, hogy a politikusok használják a közösségi médiát, gondolataikkal gyorsan és hatékonyan elérve emberek millióit, könnyen fogyasztható formában. Trump elnök Twitter használata mégis nagyban eltér más vezető politikusokétól.

Trump hivatalos Twitter fiókja 2009 óta létezik, a kezdeti szakaszban még kifejezetten keveset tweet-elt, majd 2013 januárjától kezdve megváltozott valami (valószínűleg tanácsadói ötletei nyomán) és naponta több alkalommal, nem ritkán 14-15-ször használta a közösségi média ezen csatornáját. Az eddig keletkezett tapasztalatok szerint mára ért csúcsra a csatorna használata, az USA elnöke átlagosan napi több, mint 20 alkalommal posztol közel 30 milliós követői tábora és természetesen a sajtó számára.

Egyik kedvelt témája Észak-Korea és atomfegyverei.

Az USA elnöke sarkos véleményét véka alá nem rejtve posztolta, "nem lesz más választásunk, csakis az, hogy elpusztítsuk Észak-Koreát".

Gyakorta az elnök sajtótájékoztatói sem maradnak botrányoktól mentesek. Legutóbbi kirohanása a koronavírus kapcsán tartott sajtó előtti megjelenéséhez fűződik. Trump szerint nem az amerikai késlekedés okán haltak meg sokan az USA-ban, erről az ügyről inkább Kínát kéne megkérdezni. Mindezt egy kínai származású amerikai riporternőnek címezve. Rövid közjátékot követően Trump elnök megszakította a sajtótájékoztatóját és bevonult a Fehér Ház riporterektől és kínos kérdésektől mentes, biztonságos falai közé. Trump elnököt a Fehér Ház akkori sajtófőnöke, Sean Spicer húzta ki kissé nyakatekert magyarázatával a csávából.


Trump elnök Twitterén és sajtótájékoztatóin is gyakorta használja a "fake news" kifejezést, amellyel mindennemű, neki nem tetsző sajtóértesülést "nulláz le", nem hajlandó törődni sem az állításokkal, sem az azt kijelentő médiaorgánumokkal.

Gyakorta az elnök sajtótájékoztatói sem maradnak botrányoktól mentesek. Legutóbbi kirohanása a koronavírus kapcsán tartott sajtó előtti megjelenéséhez fűződik. Trump szerint nem az amerikai késlekedés okán haltak meg sokan az USA-ban, erről az ügyről inkább Kínát kéne megkérdezni. Mindezt egy kínai származású amerikai riporternőnek címezve. Rövid közjátékot követően Trump elnök megszakította a sajtótájékoztatóját és bevonult a Fehér Ház riporterektől és kínos kérdésektől mentes, biztonságos falai közé.


Trump sajátos gondolkodása Trump elmúlt három éve önnön jogán is nagyon mozgalmas volt az USA számára bel- és külpolitika tekintetben, amelyet az elnök megfűszerezett sajátos politikai showműsorával. Emlékezzünk csak a 2017-ben történt, Montenegró miniszterelnökét porbatipró, szekunder szégyenérzet kiváltására alkalmas jelentsorra, amikor Trump a brüsszeli NATO-csúcson félrelökte Dusko Markovicsot, hogy az öltönyös falkavezér pozícióját felvehesse a kamerák előtt. Tovább rontotta Trump - feltehetően a Fehér Házban nem prioirásként kezelt - montenegrói megítélését, mikor 2018-ban azt találta mondani, hogy Montenegróban nagyon erős és agresszív emberek élnek, akik akár még a harmadik világháborút is kirobbanthatják. Trump kézfogása Abe Shinzo japán miniszterelnökkel és Emmanuel Macron francia elnökkel éles példája annak, amikor a protokoll megsemmisiítő vereséget szenved az egótól.


Kell egy csapat! - azaz Csabagyöngye Washingtonban

A világ legbefolyásosabb országának vezetése önmagában is kiemelkedő kvalitásokkal rendelkező kabinetet és háttér-apparátust igényel, de Trump folyamatos botrányai miatt felthetően a válságmenedzselés a legfontosabb követelmény. Az elnök finoman szólva sem bánik kesztyűs kézzel a kormányzatba és az államigazgatás csúcsszerveibe emelt apparátussal, bizalmasaival. A leváltások és lemondások gyakoriak, a fluktuáció kifejezetten magas azokban a pozíciókban, ahol a gyakorlat azt mutatja, kifizetődőbb a stabilitás.

Steve Bannon, Donald Trump ex-stratégiai tanácsadója Steve Bannon Trump 2017-ben nyolc hónapon keresztül segítette a hivatalba került elnököt tanácsaival. Bannon 2016-ban a kampánystáb vezetéséért minden más munkáját (köztük a Breitbart News hírügynökséget) otthagyta, a kampány soránkulcsfigurává vált, sokan neki tudták be a sikert. Mindezek fényében nem meglepő, hogy az újonnan megválasztott elnök ragaszkodott személyéhez és kinevezte őt stratégiai tanácsadóvá. Bannon befolyása ennek a bizalmi pozíciónak a megnyerésével a csúcsára ért ekkor.

Bannon Fehér Házban eltöltött időszaka nem volt mentes hangzatos kijelentésektől, botrányoktól. A „megtestesült manipulátor”, „a világ második legbefolyásosabb embere” - írta 2017 februárjában a Time magazin. Nyers és szókimondó modora az elnök kedvére való volt, a kormányzati kommunikáció új, demokrata maníroktól mentes stílusa honosodott meg telibe találva a kívánt célcsoportot.

A sikeres kampány után sokak nagy jövőt jósoltak Bannonnak Trump mellett, de csalódniuk kellett. Egyes latolgatások szerint Trump elnök nem volt megelégedve Bannon munkájával, az ő nyakába varrta a Charlottesvilleben történt tragédia utáni késlekedő kommunikációt, valamint Jared Kushnerrel, Trump vejével és az akkori nemzetbiztonsági tanácsadóval, Herbert Raymond McMasterrel is komoly vitákba bocsátkozott. Bannon maga nyújtotta be 2017 augusztusában lemondását, nem várta meg, hogy Donald Trump tegye ki őt. Távozása után nem éreztette azt a sajtón keresztül, hogy megalázottan vagy vesztesen, esetlegesen kihasználtan hagyná ott a Fehér Házat, hanem egy életszakasznak tekintette a Trump mellett eltöltött időt. Ezen életszakasz alatt nem csalódott az elnökben vagy az ő politikájában, a későbbiekben több platformon is úgy nyilatkozott, hogy mélységesen tiszteli az elnököt és minden erejével azon lesz, hogy támogatókat szerezzen neki. Távozása után felhívta a figyelmet, hogy az elnököt egy „bizonyos belső, Fehér Ház béli kör akadályozza munkája végzésében”. Bannon visszatért korábbi sikerei helyszínére, az ultrakonzervatív Breitbart Newshoz, hogy aztán távozzon onnan 2018 januárjában többek között a Michael Wolff jegyezte Tűz és düh című, belsős körökből kiszivárgott információkra építő könyv miatt. Nem mellesleg Bannon összetűzésbe került Trump idősebb fiával, akit az oroszokkal való együttműködéssel vádolt, visszavonva később e szavakat, de már késő volt, mennie kellett. Bannon esete arra világít rá, hogy egy megismételhetetlennek tűnő és sorsfordító választási bravúr sem lehet elég ahhoz, hogy valaki hosszú időre Donald Trump mellett tudjon maradni, illetve a a hűtlenség gyanúja is elég a kegyvesztetté váláshoz.

James Comey, az FBI ex-igazgatója James Comey 2013-tól 2017 májusáig, menesztéséig töltötte be az FBI (Szövetségi Nyomozó Iroda) igazgatói posztját. Comey igazgatóként kivételesen felelősségteljes és szakmai pozíciót töltött be már Barack Obama elnöksége alatt is, sőt, Comey szerint maga Donald Trump is többször elégedettségét fejezte ki az FBI munkájával kapcsolatban. Az elnök mindössze 5 hónapnyi közös munka után mondott búcsút Comeynak. Menesztése 2017 januárjában még nem lett volna meglepő, annak fényében, hogy Trump kivételes gyorsasággal cserélte le az Obama adminisztráció embereit. Nem véletlenül maradt az igazgató pozícióban az elnökváltás ellenére. A választási kampányban Comey Trumpnak kedvezőt húzott: újranyittatta Hillary Clinton email-aktáit, amely számos kínos és szabálytalan dolgot feltárva muníciót adott a demokraták támadásához.

A hivatalos álláspont szerint Comeynak azért kellett mennie 2017 májusában, mert a nagy nyilvánosság előtt tárgyalta Hillary Clinton ügyét, amely rossz fényt vetett az általa vezetett szervezetre. Valójában a vesztét a Trump és a Kreml közötti kapcsolatot vizsgáló nyomozás állt a háttérben. Nem tántorodott el az igazgató, pedig saját bevallása szerint Trump maga kérte őt arra, hogy ne nyomozzanak a 2016-os választás orosz befolyásolása kapcsán. Donald Trump nem hagyhatta, hogy az FBI igazgatója az USA elnökének hitelét rontsa a nyilvánosság előtt, közvetlenül a megválasztása után.

Comey a menesztése után közel sem úgy állt Donald Trumphoz, mint azt Steve Bannon tette. Könyvet írt Magasabb rendű hűség (Higher Loyalty) címmel, amelyben mindvégig Trumpról oszt meg titkokat, annak érdekében, hogy leleplezze, kit is választott meg elnöknek az Egyesült Államok. Comey könyve után nem maradt el az elnöki Twitter-áradat, hosszú napokig Comeyt ócsárolta, hazugnak és az FBI valaha volt legalkalmatlanabb igazgatójának titulálva őt. Menesztését követően az írás mellett kurzusokat tartott a William&Mary College-ban, valamint publikáció jelentek meg a Washington Post és a New York Times hasábjain. Utódja, a republikánus Christopher A. Wray 2017 augusztusa óta az FBI igazgatója. Wray korábban a Georgia Állam szövetségi ügyésze volt, 2001 és 2005 között az Igazságügyi Minisztériumban dolgozott magas rangú beosztásokban.

Senki sincs biztonságban Az elnöki stáb és a csúcshivatalnokok köre folyamatosan változik, számos példa akad Bannon és Comey esetein kívül is. Figyelemreméltó Michael Flynn nemzetbiztonsági tanácsadó, K. T. McFarland helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó vagy éppen a tíz napot Trump Fehér Házában dolgozó Anthony Scaramucci, kommunikációs igazgató példája is. A koronavírus nem tett jót Trump elnök népszerűségének. A pandémiás helyzetre fáziskéséssel reagált, a halálozási és munkanélküliségi mutatók az egekben, a szociális mentőintézkedésekkel késlekedik, az elmúlt három év inkonzekvens, csapongó és impulzív politikacsinálását teherként cipeli az ország. Ígv kell ráfordulni az új választási kampányra. Elnöki tanácsadó kerestetik. Rövidtávra.