Keresés

A történelem vajon mi?

Novák Tamás



Miután Fábián Tibor és a Pain együttes az ezredforduló előtt egy évvel, olyan pontosan körbejárta a témát - a szex vajon mi, itt az ideje, hogy mi is alaposabban megvizsgáljuk, hogy a történelem vajon mi?


Unalmas és kevésbé unalmas, igaznak vélt emberi történetek végtelen tára? A könyvtárszobában felejtett bölcsészlányok utolsó menedéke? II. világháborús számítógépes játékok háttér sztoriainak kutatása? A matekhoz hülye, a kétkezi munkához lusta emberek kiskapuja az akadémikus okoskodáshoz? Aminek persze a való életben semmi súlya nincs, mert teljesen mindegy, hogy hány méter volt a szarisza, hogy a sárgaturbánosok vagy a vörösszemöldökűek voltak-e jobb fejek az Ókori Kínában, hogy a honfoglaló magyaroknak reflexíjuk vagy botíjuk volt, vagy hogy 1960. október 12-én az ENSZ közgyűlésen Hruscsov a saját vagy valaki másnak a cipőjével verte az asztalt?

Vagy ebből az irdatlan adatmennyiségből, ami a hátunk mögött van, kirajzolódik valami, valami ami előttünk áll?


Néhány hónap és az új amerikai elnökkel együtt mi is újra kapunk egy középtávú előrejelzést, hogy mi vár ránk és a világunkra az elkövetkező 10-20 évben. A korábbiakat visszanézve, úgy tűnik az amerikai think-thank-ek viszonylag pontosan meg tudják jósolni a jövőt. Immáron nem csirkefarhátból, hanem abból, ami a visszapillantóból és az előttünk futó tájból látszik. Azaz adatokból.


Amikor 2003-ban Peter Turchin - aki egyszerre orosz-amerikai biológus - megunta a mexikói katicabogarak és társai tanulmányozását, tudományos midlife krízisében nem egy PhD hallgatóját vette feleségül, hanem egy új tudományterületet alapított, a kliodinamikát, na akkor őt sokan visszaküldték volna a bogarak közé. Elsősorban azért mert azt állította, hogy az emberi történelem adattengeréből felállíthatók olyan matematikai modellek, amelyekkel a jövő megjósolható.

Az egyik ilyen jövendölése be is vált, 2010-ben a Nature-ben azt jósolta, hogy 2020-ban az USA-n komoly elégedetlenségi hullám söpör végig. Állítását arra alapozta, hogy 50 évente ciklikusan voltak az Egyesült Államokban hasonló válságok - 1870, 1920, 1970 - és a következő éppen 2020-ban lesz aktuális. A válság oka pedig a túlképzett társadalom - túl széles elit - , amit a gazdasági válsággal küzdő ország nem lesz képes felszívni. És lám, 2020-ban az Egyesült Államokat megrázta a válság, amit Turchin megjósolt.


De milyen mintázatokat találtak még az emberi történelemben? Turchin vizsgálatai szerint például minél összetettebb egy emberi kultúra, annál több háborún, konfliktuson ment keresztül, vagy éppen egy külső ellenséggel vívott közös háború élménye, ami egy társadalmi rendszert el tud mélyíteni, meg tud erősíteni. Ezért van, lenne szüksége a demokráciának is ilyen háborúkra, mert különben egy-két nemzedéken belül elveszíti a tájékozódását.


A mostani válság mélységét és nagyságát Turchin nem meri megjósolni. Annyit javasol a döntéshozóknak, hogy az egyetemi elit képzést vissza kell vágni, hogy a diplomás túltermelés véget érjen, amit a válság egyik közvetlen okozójának tart, de ezzel párhuzamosan a csökkenteni kell a bevándorlást és növelni a minimálbért.


Turchin bírálói szerint az ilyesfajta okoskodás nem új a történelem tudományban, sokan - Comte, Hegel, Marx is - azt gondolták, hogy a múlt eseményeiből olyan szabályszerűségek rajzolódnak ki, amelyekből megjósolható a jövő. De szerintük a történelemben nincsenek természettörvények, mert maga a források és az ismeretek sem írhatók le könnyen. Turchin erre azzal vág vissza, hogy az időjárás is egy sok változós történet, de amióta az ember képes ezeket a változókat mérni, létjogosultsága lett a meteorológiának.


/Felhasznált források:

https://www.theatlantic.com/magazine/archive/2020/12/can-history-predict-future/616993

https://escholarship.org/uc/irows_cliodynamics

https://en.wikipedia.org/wiki/Cliodynamics

http://seshatdatabank.info/seshat-about-us/seshat-who-we-are/