Keresés

Atomenergia és földgáz - zöld vagy nem?

Major Zsófia


Megosztó javaslatot fogadott el az Európai Bizottság februárban: fenntartható energiatermelőkké/zölddé minősítették azokat az atomerőműveket, melyek kész tervvel, forrásokkal rendelkeznek a radioaktív hulladék elhelyezéséről, valamint építési engedélyüket 2045 előtt kapják. Emellett azok a földgázzal működő erőművek is ilyen, „zöld” besorolást kapnak, melyek kilowattóránként 270 grammnál kevesebb széndioxiddal egyenértékű üvegházhatású gázt bocsájtanak ki; egy környezetszennyezőbb erőművet helyettesítenek, valamint építési engedélyüket 2030 előtt kapják.


Kik támogatják, illetve ellenzik ennek az új szabálynak a bevezetését? Valóban segíti ez a két energiaforrás az európai zöld megállapodásban és a párizsi egyezményben kitűzött célok elérését?


A zöld megállapodás fő célja a klímasemlegesség elérése 2050-re. Az átállás része az Irány az 55%! nevű intézkedéscsomag is, mellyel 2030-ig legalább 55%-kal csökkentenék az üvegházhatású gázok kibocsájtását az Unióban (az 1990-es szinthez képest). Mindezt az uniós joganyag felülvizsgálatával és célzó javaslatokkal szeretnék elérni – például az uniós taxonómia listával a fenntartható tevékenységekről. Az ilyen „zöld beruházássá” való minősítés tehát több anyagi támogatást és befektetőt jelentene nem csak a megújuló energiák, hanem az atomenergia és a gáz számára is.


Törésvonal a tagállamok között

Tíz tagállam lobbizásának köszönhető, hogy napirendre kerülhetett az atomenergia fenntartható energiává sorolása. Tavaly ősszel kiadott közös levelükben ugyanis arra kérték a Bizottságot, hogy nyilvánítsa fenntarthatóvá az atomenergiát, mert azok átmeneti megoldást nyújthatnak a megújuló energiaforrásokra való átállásban azáltal, hogy a) segítik az európai országok szénmentesítését, b) megbízhatóak és c) segítik a külső energiaellátóktól való függetlenedést. Az atomenergia pozitívumaként említették azt is, hogy nem bocsát ki üvegházhatású gázokat. Az aláíró országok: Franciaország, Finnország, Bulgária, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Lengyelország, Horvátország, Csehország és Magyarország. Ezek közül kiemelendő Franciaország, amely nem csak a legnagyobb atomenergia használó ország az EU-ban, hanem exportálja is az innen nyert energiát, valamint segítene például Lengyelországnak az atomerőműépítésben. Földgázra egyes kelet-európai országok mellett Németország is rá van utalva.


Írország és Dánia a nem megújuló energiaforrások zöldre mosdatásának, Ausztria és Luxemburg pedig egyenesen jogsértésnek tartja a döntést, és az Európai Unió Bíróságán is megtámadnák azt. A nukleáris hulladék elhelyezésének veszélyein és a földgáz levegőszennyező hatásán kívül azért sem támogatják a szabályozást, mert az rossz fényt vetne az EU-ra, amely klímaváltozás elleni élharcosnak tartja magát. Dél-koreai döntéshozók például a saját taxonómiájuk elkészítésekor az EU-ban folyó tárgyalásokat vették alapul – és ők is fenntartható energiának minősítették a gázt.

Vitathatatlan az EU vezető szerepe ebben a kérdéskörben, valamint érzékelhető egy törésvonal a tagországok között, melyet az érdekellentétek, és az atomenergiához, illetve a földgázhoz való hozzáállások határoznak meg.

Jogellenes vagy nem?

Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak négy hónapja van eldönteni, elfogadják-e a javaslatot. A szabályozás elutasításához a Tanácsban 20 tagország, vagy a Parlamentben 353 képviselő ellenszavazata szükséges – valószínű, hogy a Tanács el fogja fogadni, azonban a szakértők megosztottak abban a kérdésben, hogy a Parlament jóváhagyja-e.


Ausztria és Luxemburg jóváhagyás esetén perelne, az azonban még kérdéses, hogy Németország csatlakozik-e hozzájuk. Az atomenergiát elutasítják, azonban a földgázzal kapcsolatban megosztottak, mivel saját energiapolitikájukban 2045-ig használni fogják áthidaló energiaforrásként. De vajon van realitása annak, hogy a Bíróság ezeknek az országoknak ad igazat, és jogellenesnek minősíti a szabályozást? A Redeker-Sellner-Dahs nemzetközi ügyvédi iroda kiadott egy jogi jelentést arról, hogy az atomenergia „zöldesítése” miért jogellenes. Megállapítják, hogy bár az atomenergia előállítása ugyan alacsony szén-dioxid kibocsátású tevékenység, de ez nem elegendő a taxonómiai szabályozás követelményeinek teljesítéséhez. Azzal érvelnek, hogy a Taxonómia rendelet bevezetésének 34. és 40. pontja szerint nem minősülhet fenntarthatónak olyan tevékenység, amely „több kárt okoz a környezetben, mint amennyi előny származik belőle”. Az atomenergia kérdéses, hogy megfelel ennek a kritériumnak, vagy legalábbis nincs elegendő tudományos bizonyíték, amely az ellenkezőjét bizonyítaná. Tudományos bizonyítékok hiányában az elővigyázatosság elve is sérül, amelynek ilyen esetekben is érvényesülnie kellene – ahol a veszély megléte igenis valós.


Jogi aggályokat fogalmaz meg a ClientEarth jogi jótékonysági szervezet is, a Bizottság alelnökének írt nyílt levelében. Ebben a földgáz taxonómiából való kivételét kérik Frans Timmermannstól. Szerintük az új szabályozás a Taxonómia rendelet több pontjának sem felel meg. Kiemelik a rendelet 10. cikkének 2. bekezdését, amely többek között olyan esetben minősít egy tevékenységet átállást segítő tevékenységnek, ha a) az üvegházhatásúgáz-kibocsátási értékei megfelelnek az ágazatban vagy iparágban fennálló legjobb teljesítménynek, b) nem akadályozza az alacsony karbon-intenzitású alternatívák kidolgozását és bevezetését. Ez azért fontos, mert a Bizottság nem határozott meg semmilyen ágazati kritériumot, hogy mely esetekben minősül a gáz a legjobb teljesítménynek. Másrészről, pénzügyi forrásokat vonhat el a megújuló energiaforrásoktól, amely akadályozhatja is azok bevezetését.

Annak a fontosságát, hogy a valóban megújuló energiák több befektetést kapjanak, mint a földgáz, a Bizottság 2018-as tanulmánya is mutatja. A Zöld Megállapodásban és a Párizsi Egyezményben vállalt célok eléréséhez a befektetések támogatása helyett radikálisan csökkenteni kellene a földgázhasználatunk mértékét.

Összegzés

A tagállamok és a különböző érdekcsoportok mind a saját érveiket hangoztatják, miközben a döntő változtatások meghozatala egyre égetőbb feladattá válik. A különböző érvek elfogadásához és szabályozásba vételéhez vagy megcáfolásához elengedhetetlen az atomenergiáról és a földgázról szóló további kutatások és eredmények vizsgálata. Abban mindenki egyetérthet, hogy a nagy változások nagy vitákkal is járnak, és alapjaiban rengethetnek meg egy közösséget. Az viszont, hogy ezek a változások végbe menjenek, mindannyiunk érdeke és felelőssége.

Felhasznált irodalom:

Fóris György: Az atomenergia “zöldesítése” mellett állt ki tíz EU-tagállam, köztük Magyarország. https://infostart.hu/kulfold/2021/10/13/atomenergia-zoldesitese-mellett-allt-ki-tiz-eu-tagallam-koztuk-magyarorszag


BMK Infothek: Weiteres Gutachten zur EU-Taxonomie: Atomkraft keine nachhaltige Investition. https://infothek.bmk.gv.at/rechts-gutachten-eu-taxonomie-atomkraft-keine-nachhaltige-investition/

https://www.bmk.gv.at/dam/jcr:22c30412-4acd-4b9f-b150-b25998e16d6c/Redeker-Sellner-Dahs_Nuclear-Power-Taxonomy-Regulation.pdf


Debreczeni Anna: Zöld címkét kaphatnak idén a földgáz- és nukleáris projektek az EU-tól. https://g7.hu/kozelet/20220123/zold-cimket-kaphatnak-iden-a-foldgaz-es-nuklearis-projektek-az-eu-tol/


ClientEarth nyílt levél: https://www.clientearth.org/media/2wynia0v/225-scientists-financials-cso-open-letter-gas-attack-in-eu-taxonomy-march21-clean.pdf


Ciara Nugent: “A Huge Mistake.” The E.U. Jeopardizes its Climate Goals By Labeling Natural Gas as Green. https://time.com/6139049/europe-natural-gas-green-energy/