Keresés

Brexit véleménycikk

Bácskai Zsombor, a HEAD külpolitikai diákszervezet tagja (Corvinus Egyetem, House of European Affairs and Diplomacy)



Brexit, tehát British exit, a britek kilépnek az Unióból. London Budapesttől 1739 km-re van, így a mondhatnánk, hogy a britek baja nem a problémánk. Viszont a politika egy vagány dolog, mert az emberekről szól. Bármennyire is hazug és álságos világ a politika, saját magával mindig őszinte. A társadalom, bármit is jelentsen ez a szó, saját magának nem mond ellent. Ha valamit rosszul látunk, ha valamin meglepődünk, akkor csak az illúzióinktól szabadulunk. Ezért érdemes a politikáról gondolkodni, ezért érdemes a Brexitet is szemügyre venni, talán a politikáról való gondolkodás közelebb visz a megértéshez. Megérteni dolgokat talán jó érzés, mindenesetre nekem megnyugtató. Cikkem során szeretnék szubjektív, és mégis tartózkodó lenni. Hogyan is történt mindaz, mi az Egyesült Királyság Uniótól való elszakadását eredményezi.


Történt egy népszavazás 2016. június 23-án melyben a britek az Unió elhagyása mellett döntöttek. A népszavazásra David Cameron miniszterelnök tett ígéretet még 2013-ban, abban az esetben, ha 2015-ben is megválasztják. Ennek célja lehetett, hogy az visszavágjanak az egyre inkább erősödő UKIP-nek. Az UKIP, teljes nevén UK Függetlenségi párt 1993-ban jött létre, pontosan abban az évben, amikor hatályba lépett a maastrichti szerződés, tehát a britek közbenjárásának is köszönhetően létrejött az Európai Unió. Az UKIP nyomását az is jelzi, hogy a 2015-ös választáson a párt 12,6%-ot kapott. Ezt leszámítva fennállásuk óta kapott legnagyobb szavazati arány csupán 3,1% volt. Sőt 2019-ben az EP választásokat Nigel Farage nyerte a Brexit párttal, míg 2014-ben a második legtöbb szavazatot az UKIP kapta, így talán kijelenthető, hogy a szavazás elkerülhetetlen volt. A pewreasearch adatai szerint a szavazás évében, 2016-ban volt Németország, Spanyolország, Franciaország, Lengyelország, és az Egyesült Királyság lakosai között átlagosan a legalacsonyabb az Unió támogatottsága, és csak a lengyelek gondolták azt a egyértelműen, hogy az EU egy jó dolog. Ennek többféle oka is lehet, viszont a ténnyel tisztában lenni nagyon is érdemes. A szavazás időpontja, és a magas arányú leave szavazatok között mindenképp van összefüggés. Feltehető, hogy 2016-ban, vagy annak környékén az Unió nem volt annyira népszerű. Ennek az egyik magyarázó oka lehet a migrációs válság. A migráció mértéke Uniós szinten nőtt, és a britek részesedése az Uniós migrációból szintén nőtt.



Ez nem feltétlenül magyarázó ok, de a kampányok során megjelenik, így a valós migrációs adatokra mindenképp megéri pillantást vetni. Az ország gazdasági helyzete Európai viszonylatban 2000-től 2016-ig vett időszakban 2016-ban volt a legrosszabb.


Ebben biztosan benne vannak a szavazás eredményei is, mert az adatok nem a január elsejei állapotokat tükrözik, így egyértelműen nem mondhatjuk, hogy a Brexittől függetlenül egy rossz év volt a britek számára a 2016-os. Viszont a relatív jóléti mutatók csökkenése már 2015-ben elkezdődött, így gazdasági okai is lehettek a szavazásnak.


Ahogyan Magyarország londoni Nagykövetségének oldalán is olvashatjuk a Brexit 2020. január 31-én megtörtént, de átmeneti időszakban is megállapodtak, melynek az előzetes információk alapján 2020. december 31-én lesz vége. Ez az Egyesült Királyságban élő, és maradni szándékozó magyaroknak 2021.június 31-ig regisztrálniuk kell magukat az „EU Settlement Schemebe”.


Összefoglalva az előzőket, az euroszkeptikus hangok 2016-ra felerősödtek, ennek hátterében elképzelhető, hogy a migráció felerősödése, és a gazdaság relatív gyengülése is állhatott.


A szavazás időpontjában David Cameron volt az Egyesült Királyság miniszterelnöke, aki a szavazást eredménye miatt lemondott. Őt követte Theresa May, akivel a konzervatívok egy csoportja bizalmatlansági indítvány adott be, de a nehéz idők ellenére is támogatták. Theresa May 2019.május 24-én lemondott. Theresa Mayt, Boris Johnson, David Cameronnak a régi ismerőse, és kollégája követte miniszterelnökként.

Boris Johnson leave, tehát az Unióból való kilépés mellett, míg Theresa May és David Cameron a remain, az Unióban maradás mellett kampányolt. Ez elsőre meglepő lehet, hiszen mindhárman a Konzervatív párt tagjai voltak, így azt várhattuk volna, hogy az egységesség érdekében közösen fognak kampányolni.

A Brighter Future In

A remain pártiak főleg a bizonytalanságra, illetve az átállás és kilépés bonyodalmaira hívták fel a figyelmet, illetve a köznép számára nehezen megfogható gazdasági károkra. A fő aspektusai a kampánynak mindenképp bizonytalanság, és a feltételezhető anyagi károk voltak. A bizonytalanság leginkább a gazdasági kapcsolatok újratárgyalása miatt alakultak ki. David Cameron hangsúlyozta az új országok csatlakozását gátoló vétójogra is, így amennyiben az Egyesült Királyság nem szeretné a tagok között tudni pl. Törökországot, ezt megakadályozhatja. A bizonytalanság miatt 3 évbe tellett a főleg halpiacból élő Grönlandnak újratárgyalni a szerződéseit az Európai Gazdasági Közösséggel, így a sokkal nagyobb és összetettebb gazdaságú Egyesült Királyságnak ez David Cameron szerint 10 évbe is telhet, amire senkinek sincs szüksége a 2008-09-es válságot követően. Nincs a felnövekvő generációnak szüksége 10 év feltételezhető bizonytalanságra. Mindezek mellett 3 millió olyan munkahely van, ami közvetlenül az EU-val való kereskedésért felelős .A 2016-os OEC adatok alapján az EU-nak a teljes exportjának az 56%-a van valamelyik európai országgal, ebben benne van a nem tagállamok is. Ennek az üzenete egyértelmű.


Take back control

Boris Johnson a leave mellett kampányolók legnagyobb alakja a migrációra, és a gazdasági hatásokra jelentőségéről beszélt leginkább. Az Unió elhagyása esetén ugyanis nem kellene eleget tenni a migrációval kapcsolatos előírásoknak, illetve ilyen jelentős mennyiségű, valamelyik uniós tagállam útlevelével rendelkező bevándorlót befogadnia az országnak.


Ez a probléma különösen 2015 környékén vált kiélezetté, hiszen a többi tagállamból az Egyesült Királyságba való bevándorlók száma egyre csak nőtt, és 2015-ben közelítette meg leginkább azt. A kilépést támogatók heti 350 fontos veszteségről számoltak be, állításuk szerint ezt NHS-re, tehát az egészségügyre kéne költeni leginkább, mivel ebből a pénzből hetente építhetnének egy új kórházat. Az egészségügy mellett fontosnak tartanák iskolákra és a háztartásokra is szánni ezt az általuk hatalmasnak vélt összeget.


Miért nyerhettek a kilépést támogatók? Hogyan kerülhetett Boris Johnson miniszterelnöki pozícióba? Erről szeretném kifejteni erősen szubjektív véleményem ebben a bekezdésben. A kormányon lévő politikusok célja egyszerű, kormányon szeretnének maradni. Aki meg nincs vezető pozícióban, az pedig vezető pozícióba szeretne kerülni. Ez egy statikus pozíció, választási rendszertől függően van az embernek a cél elérésére 4-5 éve. 4 év mit is jelent egy gazdasági ciklusban? Nem sok mindent. Klasszikus konjunktúra ciklusok 8-10 évig tartanak. David Cameron szerint is 10 évbe telik majd lezavarni a Brexitet. Ha az adatokat tekintjük, látható, hogy a gdp/fő növekedés 2012-ben és 2013-ban kisebb, mint 2011-ben, vagy előtte. Ez is megmutatja, hogy egyes gazdasági események utózöngéi is csak később jelentkeznek. 4-5 év tehát amiben egy vezető szerepben lévő politikus gondolkodik, ezalatt az idő alatt nem történhet komoly gazdasági bizonytalanságot jelentő dolog. Pillantást vetve a Font árfolyamára, látható, hogy a Brexit szavazás óta a Font egyszer sem közelítette meg a június 23-ai, illetve az az előtti állapotot. Június 24-én, 1,48 Dollárt ért egy Font, míg június 25-én csupán 1,36-ot ért. Ezt az 1,48-as értéket azóta se sikerült elérni, megközelíteni is csak épphogy, 2018.április 17-én sikerült.

Forrás: xe.com GBD/USD

A szerepek ezáltal fel vannak osztva, David Cameronnak jutott a maradás mellett való kampányolás. Boris Johnson David Cameronnak is köszönhetően a kampány kezdetekor, főpolgármester volt. Boris felfogása szerint ez egy politikai cselszövés volt Cameron részéről, hiszen főpolgármesteri pozícióban kisebb veszélyt jelent rá a riválisa. Cameron és Boris állítólagos barátsága középiskolára tehető vissza, mindketten az Etonba College-ba jártak.

Véleményem szerint nem elképzelhetetlen, hogy Boris Johnson impliciten meg akarta buktatni David Cameront, az hogy Theresa May követte Cameront, egy számára előnyös esemény volt, hiszen a Brexit végrehajtását elkezdő politikus jó eséllyel vereségre volt ítélve, így megnyílhatott az út a miniszterelnöki pozíció felé.

Hogyan változott azóta a vélekedése az embereknek? Erről szeretnék mutatni egy ábrát következő bekezdésben.

A fenti ábra mutatja, hogy a Brexit népszerűsége főként a YouGov felmérései alapján készített grafikon szerint azok aránya akik szerint a Brexit szerint egy rossz döntés volt folyamatosan nő az Egyesült Királyságon belül. A grafikonon látható első adat 2016. augusztus 2-án, míg az utolsó kék folt a 2020. november 5-ei eredményt tükrözi.


https://www.facebook.com/head.corvinus/




Felhasznált források:

https://www.bbc.com/news/uk-politics-21148282

https://europa.eu/european-union/about-eu/history_hu#1990%E2%80%931999

https://www.pewresearch.org/global/2019/10/14/the-european-union/

https://migrationdataportal.org/data?i=flows_abs_immig1&t=2013

https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_sovereign_states_in_Europe_by_GDP_(PPP)_per_capita

https://london.mfa.gov.hu/page/brexit-tajekoztato

https://www.youtube.com/watch?v=tr-P-UMlV3A&ab_channel=APArchive

https://www.youtube.com/watch?v=tr-P-UMlV3A&ab_channel=APArchive

https://www.youtube.com/watch?v=tgphkoyPrzs&t=14s&ab_channel=TheTelegraph

https://oec.world/en/profile/country/gbr

https://www.youtube.com/watch?v=xsev9DP10f8&ab_channel=euronews%28inEnglish%29

http://www.voteleavetakecontrol.org/why_vote_leave.html

http://www.econom.hu/gazdasagi-ciklusok/

https://www.xe.com/currencyconverter/convert/?Amount=1&From=GBP&To=USD

https://www.youtube.com/watch?v=Qq6ycnTgWNM&t=288s&ab_channel=BBCNewsnight

https://whatukthinks.org/eu/questions/in-highsight-do-you-think-britain-was-right-or-wrong-to-vote-to-leave-the-eu/