Keresés

Játszd újra, Vlagyimir!

Széplaki Zsombor



2020 márciusában Valentyina Tyereskova, a ma is világszerte ismert, népszerű ex-kozmonauta javaslatot tett az orosz Dumában, hogy töröljék el az elnöki ciklusokra vonatkozó alkotmányos korlátozást vagy nullázzák le az eddigi elnöki ciklusokat az összes orosz állampolgár esetében. Tyereskova javaslata szerint az összes orosz állampolgár, azaz Vlagyimir Putyin is megválasztható lenne 2024-ben. Az alkotmánybíróság a felterjesztést követően rövid időn belül elfogadta a 83 éves ex-űrhajós „nullázásra” tett javaslatát.


Zűr az űrben

Felmerül a kérdés, hogy miért épp Tyereskova állt elő a hivatalosan egyéni kezdeményezésű javaslattal. Valentyina Tyereskova Állami Duma képviselő, az Egységes Oroszország Párt tagja, politikai celebritásként közel áll Putyin elnökhöz. Valószínűsíthető, hogy Tyereskova nem saját iniciatívából állt elő az ötlettel, hanem az Elnöki Adminisztráció készítette elő azt, az ex-űrhajós pedig eszközként, csatornaként funkcionál. Tyereskova személyére a választás több szempont miatt is eshetett. A Szovjetunió propagandisztikus céloktól vezérelve hagyományosan hősöket faragott űrhajósaiból, így az elvitathatatlan szakmai érdemek mellett a politikának is köszönhették hírnevüket. A történelmileg nagyon mélyen berögzült megoldóképlet (szovjet + űrhajós = a nemzet hőse) miatt Tyereskova széles rétegek számára hiteles hang, aki mindenekelőtt hazafiként képes kommunikálni az elnöki mandátum ügyét - egyben apolitikus töltetet is adva a témának. Ez utóbbi faktor nagyon is tudatos döntésnek látszik.

Igyekeznek a hatalomtechnológiai lépés azon konnotációját gyengíteni, miszerint az alkotmányt Putyin személyére szabják, és inkább az alkotmánymódosításhoz fűződő nemzeti érdek, a szuverenitás és területi integritás jelszavai mentén adnak előre csomagolt értelmezést a lakosságnak költségvetési forrásokat nem kímélve.

Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin 2000-től 2008-ig két, egyenként négyéves ciklusban elnökként vezette Oroszországot, majd 2008-tól 2012-ig Oroszország miniszterelnöke volt, míg az elnöki posztot Dmitrij Medvegyev töltötte be. Számos szakértő és elemző úgy vélte, hogy Medvegyev 2012 után is az ország elnöke marad, azonban következett ekkor egy alkotmánymódosítás, mely Oroszország elnökének immár nem négy, hanem hat évre adott felhatalmazást. Végül Putyin bejelentette, elindul a 2012-es elnökválasztáson, amit megnyert, hogy 2018-ban duplázzon. 2024-ig tart az elnöki mandátuma.


A nép érdekében

Tyereskova bejelentése után Putyin - nem túlságosan meglepődve - azonnal kijelentette, nem zárkózik el attól, hogy újabb hat évig vezesse elnökként az országot, amennyiben a törvényhozás ezt lehetővé tenné számára. Hangsúlyozta, az alkotmánybíróság döntése mellett a nép akarata is kiemelten fontos, így 2020. április 22-re népszavazást rendel el az alkotmánymódosítás ügyéről. Érdemes megjegyezni, hogy a népszavazást nem kötelező kiírni alkotmánymódosítási javaslat esetén, arról elég az alkotmánybíróságnak döntenie. Úgy tűnhet, Putyin egyfajta legitimációs eszközt keres maga számára, a népszavazás lefolytatásával hatástalanítja külföldi kritikusai fegyverét - a vádat, miszerint autoriter, szovjet-típusú hatalmat épít magának Oroszországban. Kérdés, hogy mennyiben rendelkezik komolyan vehető legitimációs erővel egy valószínűsíthetően alacsony részvételi arány mellett zajló referendum, amit feltehetően „oroszos szokás szerint” megtámogatnak az államigazgatás számára rendelkezésre álló eszközrendszerrel.


Természetesen az oroszországi ellenzék nem hagyhatta szó nélkül az alkotmánymódosítás és a referendum hírét. Az egyik legismertebb orosz ellenzéki, Alekszej Navalnij arra szólította fel követőit, hogy maradjanak otthon, hagyják figyelmen kívül a szavazást. Navalnij kérése egyértelműen rámutat, az oroszországi ellenzéki erők még összefogva is kevésnek bizonyulnak a tömegmozgósításhoz.


Az utóbbi években a politológusok, szakértők csak a találgatásokig jutottak, hogy ki lehet majd Putyin utódja az elnök székben. A főként politikusokat, befolyásos üzletembereket és oligarchákat felvonultató képzeletbeli listán szereplők 2024 előtt a kilencvenes évek káoszát idéző utódlási harcot vívhattak volna egymással a hatalomért, ami komoly mértékben rontotta volna Oroszország nemzetközi megítélését. Ennek a harcnak a küzdelmeivel viaskodva, a közbiztonság és a jogállamiság fenntartásért harcolva kellett volna Putyin elnöknek visszavonulnia, amely méltatlan befejezése lett volna elnöki karrierjének.


A koronavírus közbeszól

A fenti körülményeket mérlegelve dönthetett úgy Putyin, hogy ő a legjobb választás Oroszország élére - vállalva a nemzetközi sajtó hónapokon keresztül tartó támadásait a hatalom átmentésének e nem hagyományos módja miatt. Ne feledjük, a Tyereskova kezdeményezése előtti hetekben-hónapokban már a nyilvánosság előtt is megkezdődött a 2024 és Putyin utáni hatalmi struktúra kiépítése, az elnöki pozíció gyengítése és Putyin új szuperpozíciójának körvonalazása. A sajtóorgánumok azonban nem sokáig cikkeztek a furcsán és színpadiasan előadott alkotmánymódosításról, egyre inkább előtérbe került a koronavírus, amely elérte Oroszországot is, a járvány zaja pedig eltompította a Putyin elnökségének meghosszabbításáról szóló döntés moraját. Nem sokkal az áprilisi referendum bejelentését követően, határozatlan időre el is kellett halasztani azt népegészségügyi okokból.


A koronavírus-járvány nagyon komoly próbatétel elé állítja Vlagyimir Putyint, a közel 145 millió fős népességű Oroszország elnökét. Jelenleg már több mint 520 ezer koronavírus-fertőzött van az országban. Az gazdaság által elszenvedett csapás mellett akár kapóra is jöhet a járvány Putyinnak. A koronavírus nehézségeit legyőzve őt dicsőítené a Kremlhez közeli média, hivatkozási alapot kapna arra, hogy elmondhassa: az ő vezérletével sikerült túlvészelni a nehéz időszakot. Az elnök visszanyerhetné 2010 előtti népszerűségét, valamint valódi legitimációt szerezhetne a pandémia miatti gazdasági és szociális nehézségek orvoslásával.

Bár a számok ijesztőek, az elnök nemzetközi viszonylatban is kifejezetten szigorú intézkedéseket vezetett be a vírus tovább terjedésének megakadályozása céljából, felismerve a helyzet kezelésének hatékonysága és a népszerűségi mutatók közötti direkt kapcsolatot.

Ugyan az elnök nem csak látszólag tesz meg mindent a hatékony védekezés érdekében, a kialakult helyzet alkalmas lehet a már régen felépített és jól működő politikai karakter, az empátiájában is szigorú és következetes elnök imázsának felfrissítésére.


Putyin előzetes prógnózisa nem volt helytálló, mi szerint Oroszország nagyjából három hónapig fog a vírus ellen küzdeni, ez a csata határozatlan időre elnyúlik még. Dacára annak, hogy Oroszország még nem aratott teljes győzelmet a koronavírus felett, az eredetileg 2020. április 22-re kiírt népszavazást július 1-jén meg fogják tartani. Ez a döntés arra utal, a Kreml számára kifejezetten fontos a formális legitimáció megszerzése, valamint biztosnak érzik az ehhez szükséges támogatottság megszerzését.


Két hét múlva jó eséllyel a vezető híroldalak címlapjain az azonosított koronavírus-fertőzöttek száma mellett arról is olvashatunk majd, hogy Oroszországban a választók az alkotmány módosítása mellett szavazva Putyin elnököt felkérték: folytassa.