Ron DeSantis az új Trump vagy valami egészen más?

Fotó: Facebook.com/GovRonDeSantis

Talán mindenki emlékszik arra a félelemre, ami 2015-2016 között a liberális szavazókban manifesztálódott, amikor Donald J. Trump elnöksége egyre valószínűbb lett az Egyesült Államokban. Ahogy szokás mondani, mindenki emlékszik, hogy hol volt 2016 novemberében, amikor megválasztották Trumpot. Ennek a félelemnek a gyökere Trump elnök anti-liberális és populista retorikája. Sokan már akkor is figyelmeztették Amerikát, hogy ne kövesse Weimart a sírba (Cohen 2015), de mind hiába Trump igenis elnök lett és Hillary veszített, az, hogy ez miért történt nagyon sokan már előkészítettek magyarázatot, de én erre nem fektetnék különösebb időt. a fontos aspektusa a Trump elnökségnek az volt, hogy sok liberális és progresszív számára megérkezett a fasizmus egy új faja, a trumpizmus (Finchelstein 2022; Matthews 2020). Az, hogy ez mennyiben fasiszta ideológia az nagyon vitatható, szerintem mindegyik oldal mellett szólhatnak érvek, de figyelembevéve, hogy a fasizmus, mind ideológia mennyire egy megfoghatatlan jelenség a politikatudományban észszerűtlennek vélem, hogy erről különösebb diszkurzus folyjék. Amiért ezt mind kiemelem, hogy megeshet főleg Trump jogi problémái miatt (Bromwich et al. 2023), de már mások is korábban kimutatták, hogy megeshet, az hogy a Republikánus jelölt 2024-ben Ron DeSantis lesz (Masters 2023), aki egy rosszabb Trump. sok republikánus már be is állt DeSantis oldalára és Trump maga is rendszeresen megragadja az alkalmat, hogy megszégyenítse (Lewis 2023). A normatív tartalomtól elvonatkoztatva, a cikkel azt tervezem bizonygatni, hogy aki félt a Trumpi elnökségtől 2016-ban annak minden bizonnyal rettegnie kéne a DeSantis elnökségtől 2024-ben. Továbbiakban lényegesnek tartom megvizsgálni magát a rettegésnek az észszerűséget, hiszen Trump elnöksége befejeztével sem változott át az USA egy autokratikus országgá (nyilván a január 6.-ai események némileg komplikáljak ezt).

Ahhoz, hogy figyelembe vegyük azt, hogy ki is DeSantis vagyis, hogy ki lenne, mint elnök fontos a mostani pozíciójában lévő tetteket figyelemmel kísérni. „2023-ban ki adott egy könyvet „Bátorság szabadnak lenni” címmel, ahol így ír Floridáról:

„Nem csak a floridaiak voltak hálásak; emberek szerte a miénkben ország és szerte a világon úgy tekintettek Floridára, mint a szabadság fellegvárára a megőrült a világban.” (Desantis 2023:1)

A könyvben többször is, mint „tervrajz” referál Floridára. Látszólag nem csak, hogy büszke kormányzói teljesítményére, de innen is ered a szlogenje „Make America Florida” (Legyen Amerika Florida), ez a trumpista szlogenre épít: Make America Great Again (Tegyük újra nagyszerűvé Amerikát). a könyv alcíme is azt mondja, hogy Florida a kulcs Amerika újraélesztésére.

A kérdés egyértelműen utal magára, hogy no, akkor ki volt, aki tönkretette? A válasz erre progresszív liberalizmus vagy ahogyan a jobb oldaliak hívják wokeizmus (wokeism) vagy pontosítva a progresszív elitek, hogy a populizmusát egybekösse a baloldali politikával:

„Megküzdöttünk az woke elitekkel Floridában, és nyertünk, idővel és újra az idő. Amikor szembeszállsz az elit gépezettel, tudod, hogy meg fogod tenni sok hevederrel és nyíllal néz szembe. A céltudatos vezetés képessége és a meggyőződés az, ami elválaszt egy olyan napirendet, amely papíron jól hangzik olyat, amelyik változást hoz.” (DeSantis 2023:9)

A progresszív liberalizmus jelentése röviden annyit tesz, szerintem, mert nehezen adható meg konklúzív definíció, hogy a liberális paradigmán keresztül való küzdelem a társadalmi egyenlőtlenségekkel szemben. Azért nem könnyű definiálni, mert ez egy ideológialeves, ami az LMBTQIA+, feminizmus, fekete jogok hangsúlyára épít, de az hogy hogyan majdnem individuális szinten dőlik el, vannak akik a transzneműségre helyezik a hangsúlyt mások meg a rasszizmusra és megint vannak, akik beleszővik az anti-kapitalizmust és akadnak azok is akik a posztmodern filozófiára építenek. A lényeg, hogy DeSantis is hasonló választ adott, amikor kérték, hogy definiálja: „Általánosságban a hit, hogy az amerikai társadalomban rendszerszintű igazságtalanságok vannak, és ezek kezelésének szükségessége.” (Crowley 2023)

Ahogyan mondtam, Florida a kulcs és nem DeSantis szavai a fontosak, hanem a tettei, pontosan a jogalkotási eredményei, ezért is én úgy gondoltam, hogy érdemes a vitatottabb törvényeit megvizsgálni és ez alapján meghatározni azt, hogy vajon Ronald DeSantis milyen politikus valójában és még inkább, hogy milyen elnök. Mivel olyan sok törvényt kell figyelembe venni, hogy ez a cikket túlságosan is hosszúvá tenné, ezért két részre bontottam, ami a politikai filozófiájának két fontos része. Az első, vagyis ez, hogy hogyan áll a liberális jogokhoz és a szabadsághoz és a második meg az oktatáspolitikáját fogja taglalni vagy ha jóbban tetszik, akkor ez a jelen iránti cselekvései a másik meg a jövő nemzedékére, a gyerekekre fordított erőfeszítései.

Zavargás elleni törvény (2021)

2021. május 25.-én George Floyd egy fegyvertelen afro-amerikai férfi rendőri őrizetben meghalt, amíg Derek Chauvin, rendőrtiszt a nyakán térdelt. A halálát követően nemzetközi tüntetések törtek ki a szisztematikus rasszizmus és a rendőrségi túlkapások kapcsán. Ezek a tüntetések esetenként erőszakossá váltak, ami gyújtogatásokhoz, rongálásokhoz, lopásokhoz és rendőri harchoz folyamult. A tüntetés hívó szava BLM (Black Lifes Matter), vagyis a „fekete élet (is) számít” (Taylor 2021). A konzervatívok félve nézték, hogy mi lett Amerikával, hogy lángba borult és egy ellentétes pozíciót vállaltak fel a BLM-mel szemben, mármint, hogy a tüntetések túlzásba mentek és meg kell állítani őket. Dondal Trump elnök még terroristáknak is nevezte a tüntetőket és ígéretet tett, hogy a Nemzeti Gárda majd elcsitítja őket (Dewan 2021). Ez mind ahhoz vezetett, hogy a Floridai kormányzó Ron DeSantis 2021. április 19.én aláírta a HB 1, hivatalosan a „közrendzavarás elleni küzdelem” nevű törvényt. Talán ezt nevezném DeSantis törvényei közül a legkevésbé vitathatónak (egy európai perspektívából), mert a törvény nagy része a véleményem szerint csak eltántorít a zavargásokba való részvételtől. Meglehet, hogy ha lenne egy holisztikus felfogásom az amerikai kriminális jogi rendszerről megeshet, hogy más véleményem volna, de köteles vagyok ezt is megemlíteni, mert Amerikában igenis vitatott és továbbra is hozzáad az imázshoz, amit DeSantis támogat, márpedig, hogy a rend megteremtése fontos.

A törvény lényegileg azt mondja ki, hogy tüntetés csak az önkormányzat hivatalos engedélyével lehetséges és akár az út elállása is bűncselekménynek tekinthető. Ezt követően megnevez 3 fontos rendeletet:

§ 784.0495 Csőcseléki megfélemlítés

„(1) Tilos, ha két vagy több személlyel összebújva, közös szándékkal cselekvő személy erőszakot alkalmaz vagy közvetlen erőszak alkalmazásával fenyeget, mást kényszerít, rábír, vagy megkísérel, hogy tegyen. vagy tartózkodjon bármilyen cselekedettől, vagy egy bizonyos nézőpont felvállalásától, elhagyásától vagy fenntartásától akarata ellenére.” Továbbiakban fokozódnak a büntetések, amennyiben a bűnelkövető kárt okoz egy hivatalos személyben (rendőr, orvos, tűzoltó, etc.)

§ 836.115 Internetes megfélemlítés publikáción át

A lénye, hogy bevonja az internetes támadások, főleg a doxxolást a törvény által betíltott tettek közzé és lényegileg ellehetleníti a támadókat, hogy legális keretek között feltárják bárkinek is a személyazonosságát az ő engedélye ellenére

§ 870.01 Csetepaté és zavargások

A három rendelet közül ez a legfontosabb, mert ebben a részben nyeri el a zavargás definícióját, a részben a csetepaté kisebb jellentőségű rendbontásként szerepel.

„(2) Zavargást követ el, ha szándékosan vesz részt a három vagy több fős összejövetelre irányuló erőszakos közrendzavarásban, közös szándékkal, hogy erőszakos és garázdaságban kölcsönösen segítsék egymást, és ennek eredménye:

· Más személy sérülése

· Vagyoni kár

· Más személy sérülésének vagy anyagi kárnak közvetlen veszélye”

A tett súlya jelentősen megnövekedett, akik részt vesztnek egy zavargásban jogi értelemben bűntettet (felony) követnek el, amit megkülönböztetünk a vétségtől (misdemeanour). Ha e tettben bűnösnek találnak, akár 15 év börtönre is lehet számítani. Továbbiakban megjelenik a súlyosbított zavargás definíciója, ami lényegében azt takarja, hogy aki rávette társát a zavargásra nagyobb részben is szembesüljön annak következményeivel.

Véleményem szerint a vitathatóbb része ennek a törvénynek a végén található megerősítő védekezés. Akik nincsenek tartalmában ennek fogalmával, azok számára leegyszerűsítve azt jelenti. hogy tárgyalás során elismered, hogy törvényt szegtél, de olyan okon tetted azt, hogy az feljogosít arra, hogy ne légy megbüntetve, mint például az önvédelem folyamán is az ember lehet, hogy megöl valakit, de érvelhető az, hogy ezt csak azért tette, hogy megóvja életét és amennyiben ez igaznak találtatott a büntetéstől megmenekül. A törvény kontextusában ez annyit tesz, hogy ilyen védelem mellett jogosan érvelhet, ha tette egy zavargást elősegítő résztvevő által elszenvedett sérülésből vagy kárból ered.

A törvény alkotmányossága mai napig vitatható, mert Dream Defenders csoport jogi panaszt tett. augusztus 9-én DeSantis és társai (vádlottak) beadtak egy elutasító indítványt, ami részben el lett fogadva, de lényegileg bizonyos érvek estek ki a felperesek fegyvertárából, szeptember 9-ei döntés alapján a törvényt nem ideiglenesen lehetett implementálni, tehát bizonyos értelemben a felperes javára döntött, de még maradtak meg nem magyarázható kérdése. 2023. január 10-én a kérdést továbbították a Floridai alkotmánybíróságnak, hogy értelmezze § 870.01(2) -t (az általam korábban idézett részt), hogy mit jelent zavargásban részt venni? Hány ember szükséges ehhez és etc. (The Dream Defenders, et al. v. Ron Desantis, et al. 2021-2023)

Kormányzó Vészhelyzeti Jogai (2021)

2019 decemberében Kínában megjelent a COVID-19 vírus, aminek hatását mindenki ismeri. A WHO 2020.március 11.-én kijelentette a pandémiát, tehát egy történelmi jelentőségű világjárványt (WHO 2020). A koronavírus gyorsan ellepte a földet és EU államok többsége is arra lett kényszerítve, hogy vészhelyzeti hatalmakhoz nyúljon (Crego et al. 2020:48). Érdemes belegondolni, hogy ez az új lehetetlen vészhelyzet a „szabadság hazájában” milyen eredményekkel jár. Az USA legtöbb állam is adaptálódott ehhez és az államok többsége be is vezetett különleges intézkedéseket, mint a limitált kiszolgálás a kocsmákban és éttermekben, a nagy közösségi találkozok tilalma etc., de természetesen Florida is így tett (Rahman et al. 2020). 2021-re már megjelen a COVID vakcina és részben erre reflektálva írta alá az SB 2006 törvényt 2021. május 3.-án.

A törvény önmaga első látszatra egészen standardnak tűnik, ha leszámítunk két jelenős tényezőt. Alapvetően azt taglalja, hogy mikor lehet vészhelyzetet kijelenteni és hogy a vészhelyzet alatt az államnak segédkeznie kell a polgároknak. Azonban a benne lévő két rendelet meglehetősen ideologikus

§ 252.36 A kormányzó vészhelyzet-kezelési jogköre

Az (1) (c) alatt kijelenti, hogy az iskolákat és munkahelyeket nyitva kell tartani ameddig lehet, ami természetesen ellent mondott még akkor is az orvosok javaslatával. Továbbiakban később azt is kijelent, hogy amennyiben még is be kéne zárni az iskolákat, akkor azt erősen meg kell indokolni. Természetesen a kérdés nagyon nehéz és habár az tiszta, hogy az egészségügyi szakembereknek mi volt az ajánlása, de annyiban igazat kell adni véleményem szerint DeSantis és támogatóinak, hogy ez a döntés komplex és nehéz és az is nyilvánvaló, hogy az otthoni munka és tanulás sok negatív következménnyel járt.

381.00316 COVID-19 Oltás dokumentáció

A törvény ezen rendelete szerint tilos hivatalos intézményeknek (iskola, egyetem, munkahely, etc.) bármiféle igazolást elvárni attól, aki igénybe akarja vanni az intézményt, arról, hogy be van -e olt vagy átesett-e az oltáson. Megint az önmagában egy vitatott kérdés manapság, hogy az oltás működik-e, sajnálatosan itt sokember nem ért egyet és annak nem látom sok értelmét, hogy itt kimagyarázzam magam, de nagyon remélem, hogy a legtöbb olvasó egyetért a tudományos konszenzussal és beoltotta magát. A másik, ami miatt komplexebb a kérdés, hogy az amerikaiak 1996-os HIPAA nevű törvény miatt az egészségügyi adatokat titkosnak vélik, azt nem tudom, hogy a beoltott státusz annak minősül-e, de a lényeg az, hogy nem igazán szeretik azt megosztani. Azok az intézmények, akik még is kérnék ezt az információt 5000 dollárt kell fizetniük.

Az kérdésnek a másik oldalát Norwegian Cruise Line Holdings, Ltd. (NCLH) cég prezentálta a bíróság elött, ahol azt érvelte, hogy § 381.00316 sérti a szólásszabadságot és az első kiegészítést. Kathleen M. Williams bíró úgy találta, hogy a rendelet valószínűleg alkotmányellenes és felmentette őket az applikáció alól (Norwegian Cruise Line Holdings, Ltd., et al, v. Scott Rivkees, M.D. ) Hogy biztosra menjen 2021. november 19-én kiadott egy új törvény H 1B néven, ami csak a COVID-19 mandátummal foglalkozik. A törvény elővezeti § 381.00317 rendeletet, ami azt mondja ki, hogy bizonyos eshetőségek alatt a privát munkáltató nem kérelmezheti azt, hogy legyen oltása, ilyen ok a terhesség, a vallási kivétel, COVID immunitás, beleegyezés a periodikus tesztelésbe és etc.

A könyvében DeSantis említi, azt is, hogy nem zárja ki azt, hogy Kínának több köze van a Covidhoz, mint kimondja és ezzel beszállva a COVID összeesküvések hosszú sorába:

„Amikor kitört a koronavírus-járvány, ijesztő volt látni, hogyan az Egyesült Államok nagymértékben függ Kínától a nemzet néhány kritikus szükséglete miatt. Mindent az N95 maszkoktól az egészs�