Az Egyesült Arab Emírségek a legglobalizáltabb ország a Közel-Keleten, mivel Abu Dhabi, a hatalmas olajvagyonnal rendelkező emírségek és a vállalkozói készségekkel rendelkező Dubai kereskedelmi központként nyílt meg nem sokkal a britektől való függetlenség elnyerése után. Az Egyesült Arab Emírségek már jóval korábban elkezdtek nyitni a szabad kereskedelem, a munkaerő szabad mozgása és a közös üzleti vállalkozások felé, mint a többi közel-keleti ország. Amikor tehát a globalizáció tendenciája az 1990-es évek közepén világossá vált, a legtöbb közel-keleti ország felkészületlen volt a globalizáció gazdasági és politikai hatásaira, míg az Egyesült Arab Emírségek készen állt a globalizációra, legalábbis gazdaságilag. A globalizációt soha nem tekintették kihívásnak, hanem olyan lehetőségnek, amelyből hasznot húzhatnak.
Franciaország történelmileg az első európai ország, amely elfogadta az Indo-csendes-óceáni jövőképet, amelynek középpontjában a Csendes- és az Indiai-óceánon található francia szuverén területek védelme áll. Az Európai Unió (EU) 2021-ben elfogadta az "Indo-csendes-óceáni együttműködési stratégiát", de a fókuszvesztés árán. 2021-ben a európai szintű közös nevezőre jutás a francia megközelítés eredeti kemény biztonsági és tengerjogi összetevőinek felhígulásához vezetett, és egy sokkal szélesebb, a lehető legátfogóbb keretet hozta létre. Egy ilyen széles keret célja, hogy teret és rugalmasságot teremtsen.
Kelet-Ázsia fontos szerepet játszott a nyugati nemzetek biztonsági megfontolásaiban, különösen a XIX. század óta. Akár stratégiai, akár gazdasági szempontból tekintették ezeket a biztonsági érdekeket, Kína, Japán és kisebb mértékben Korea kulcsfontosságú az Egyesült Államok számára. Egy olyan terület azonban, amely általában nem kap nagy figyelmet, a Rjúkjú apró szigetcsoportja, vagy a mai japán Okinawa prefektúra, bár Okinawa már a XVII. század óta szerves részét képezi a regionális biztonsági aggodalmaknak. Mellesleg Okinawa az egyetlen olyan hely Japán területén, ahol a második világháború alatt szárazföldi csatát vívtak.
A Dél-kínai tenger világunk egyik legvitatottabb tengeri régiója, melyen a világ vízi kereskedelmének egyharmada halad át, és a kínai export utak 50%-át is érinti a régió. Vietnám GDP-jének több, mint 50%-a függ a tengerészeti tevékenységeiktől, mint például a halászat, de a Fülöp-szigetek is nagymértékben függ a régió és a tenger adott nyersanyagaitól, leginkább élelmezési szektorban és az energiaellátásban. A gazdasági és az energiai szempontok mellett a régió egyre nagyobb figyelmet kap a katonai jelentősége miatt a második világháború óta, és ezzel a konfliktusok is növekedtek. A Dél-kínai tengeren elhelyezkedő összes szigetet, legalább két ország magáénak tudja, de ez a szám lehet nagyobb is.
At the beginning of the 2020s, the world was slide into unexpected and unstable periods: The Covid-19 pandemic (even though it started in 2019, peak of the pandemic was 2020-2021), Russo-Ukrainian war, Israel-Palestinian conflict, and critical blow from Azerbaijan to Armenia during the Nagorno-Karabakh conflict. A surprising yet chaotic chain of events is gradually tearing up fabrics of the fragile peace. The strategic rivalry between the US and the renegade countries such as China, Russia and Iran are intensifying. The audience of the world could anxiously see the horrible images of war-torn Gaza and of Ukraine. Yet, the eyes of the world are ignoring a country as if the parents ignore their middle-child: Myanmar. Since 2021, the civil war in Myanmar has taken away thousands of lives. Civil war in Myanmar might be irrelevant for an average spectator. However, the civil war may determine not only the country’s future but could define the regional strategic rivalry.
Az első japán holdkomp landolással, nyilvánvalóvá válik, hogy a felkelő nap országa túllépett a földi határain, és elérte a csillagokat. Nemzetközi Űrállomásban betöltött kulcsfontosságú szerepével, Japán a globális űrközösség nélkülözhetetlen szereplőjévé vált.
Tajvanon az elnökválasztást 2024. január 13-án tartották, melynek nyertese Laj Cseng-tö lett. Laj Cseng-tö a Demokratikus Progresszív Párt (DPP) jelöltje és vezetője, aki 40,1%-kal nyerte meg a választásokat, így a párt még 4 évig marad kormányon. A választás nem csak Tajvan irányát döntötte el az elkövetkező évekre, hanem a szomszédos államok és partnereik Tajvanhoz való hozzáállását is.
Nowadays, it is unlikely that an armed conflict would happen in the Korean Peninsula. Even though the situation in the Korean peninsula is peaceful to a certain extent, the missile tests and nuclear program are challenging the notion of stability in East Asia.
Egy évvel ezelőtt Masha Amini, huszonkét éves kurd származású lány Teheránba utazott, hogy meglátogassa az iráni fővárosban tartózkodó bátyját. Szeptember 13-án az esti órákban családtagjai társaságában a városban sétált, mikor letartóztatta az Erkölcsrendészet a hidjáb-viselési szabályok megsértése miatt. Mahsát betuszkolták egy rendőrségi furgonba, testvérének pedig azt mondták, hogy egy rövid „eligazító órán” kell mindössze részt vennie és egy óra múlva kiengedik. Nem sokkal később a férfit arról tájékoztatták, hogy a húgának agyvérzése és szívrohama volt a rendőrségen, ami miatt át kellett szállítani a Kasra Kórházba. A lány ekkor már kómában volt, két nappal később pedig elhunyt.
From his five-day visit, Pope Francis met high-rankings officials such as President of Mongolia, U. Khurelsukh, started his brief ministership, participated inter-faith dialogue, and encouraged charity works. There are several questions circulating around the Pope’s visit: Why is it historically significant for Mongolia? What are the positive consequences for Mongolia and Vatican? What is prospective relation between Mongolia and Vatican?
Since the independence of 1947, India experienced phases of turbulent times: partition, civil unrest, wars, economic hardships, and post-colonial dilemma. Despite its initial setbacks, India made tremendous effort to reconstitute what it is supposed to manifest: one of the key players on the global politics according to its own vision.
A csendes-óceáni biztonságpolitikai rendszer komoly változásának előszele volt, amikor a japán kabinet 2022 decemberében bejelentette: mintegy 315 milliárd dollárral kívánja növelni katonai kiadásait az elkövetkezendő öt évben. A tervek tényleges megvalósítása esetén Japán a világ harmadik legnagyobb katonai hatalmává válna a hadsereg kiadásai tekintetében, ez pedig pozícióba hozná az Egyesült Államokat a Kínával folytatott hatalmi harcaiban Kelet- és Délkelet-Ázsiában. A japán társadalom többsége ugyan támogatja a kormány döntését, azonban a fejlesztések finanszírozásának kérdése megosztja a már így is nagy államadóssággal rendelkező országot.
If the military conflict in Ukraine would not favor Russia well, it might implement dangerously risky actions that may harm the global economy. One of the strategies could be persuading Iran to block the strait to inflate the gas prices during the preparation period of winter in Europe. If Iran attempts to block off the strait, it might not only harm the global economy, but it might seal the final prospect of future energy security for the EU.
A háború még egy hatalmas változást hozott a regionális politikába. Közép-Ázsiát sokszor emlegetjük egy egészként, de nem szabad elfelejteni, hogy itt öt országról beszélünk – hatról, ha Afganisztánt is belevesszük –, amelyek között azért bőven volt egyet nem értés a múltban. Oroszország ukrajnai agresszióját látva azonban megerősödött a közép-ázsiai államok regionális kooperációra való hajlandóság.
Afganisztán egyértelműen az iparán keresztül tud majd kikerülni az örök nyomorúságából. Afganisztán hatalmas mennyiségű ásványkincs készletet rejt, amelyre a világnak is nagy szüksége van. Ugyan a bányaipar nem jelent végső megoldást, kezdetnek tökéletes. A kérdés az, hogy a tálib kormány képes lesz-e valaha is a jövőbe tekinteni és a bányaiparból befolyó összegeket más iparágak fejlesztésébe fektetni. Nem reális, hogy a jelenlegi maradi gondolkodású, teokratikus államot építő kormány újabb technológiákba fektetne, még kevésbé a szolgáltatóiparba. A tálibok gondolkodása egyszerűen nem teszi lehetővé a progresszivitást, emiatt még akkor sem fognak előre jutni, amikor már valamennyire stabilizálódott az állam.
A legtöbb konfliktus elemzésénél a nyomozás általában elvezet a problémák gyökeréhez és ezekből kikövetkeztethető a megoldás. Ebben az esetben viszont már akkora a káosz, hogy valójában nincs reális megoldás, ahol a Közel-Kelet nyugodtabb vizekre evezhetne. Ebben az esetben már nem csak a megoldás nem világos, de maguk az okok sem. A kutatást ezen a téren nem segíti elő az információk hiánya és a megkérdőjelezhető adatok tömkelege.
A Tajvan-konfliktus körül a legfontosabb kérdés a mikor. Hszi Csin-ping kínai elnök látva a nemzetközi támogatást Ukrajna irányába és az egyre csak növekvő amerikai támogatások mértékét, szeptember elején arra utasította a kínai hadsereget, hogy 2027-ig érjenek el arra a szintre, amivel erővel vissza tudják majd venni a szigetországot.
Az orosz-kínai közös hadgyakorlatok, leple mögött valójában ingatag szövetség áll, amelyet egyedül a nyugat iránt érzett közös gyűlölet táplál. Hiába a színjáték, a rövidtávú érdekeket a hosszútávú érdekek úgyis felül fogják írni. Amerika távol van, Oroszország és Kína viszont közel és emiatt sokkal nagyobb veszélyt jelentenek egymásra, mint amekkorát Amerika bármikor is fog. Bizony vannak olyan szövetségesek, amelyek veszélyesebbek akár az ellenségeknél is.
Ez a vízelvezetés sokszor rettenetes minőségű csatornákon keresztül történt, ami elképesztően nagy vízveszteséghez vezet még ma is. Másfelől viszont ez a vízelvezetés okozta az Aral-tó pusztulását, amit mára közös erőfeszítéssel sikerült részben helyrehozni, de legalábbis megállítani az eltűnését. A végére még hozzátenném, hogy Közép-Ázsia sem éppen a világ legnyugodtabb területe, tehát kisebb konfliktusok itt is előfordultak, plusz az Amu-darja vize Tádzsikisztán és Afganisztán határán ered, ami még egy sor problémát von maga után.
Tajvan ezzel szemben, mely 2021-ben a világ nyolcadik legdemokratikusabb országának számított, ennek az ellenpéldáját mutatja meg. Azt, hogy nincs szükség egy, a társadalom minden szintjére beférkőző politikai pártra, egy vasököllel uralkodó kormányzatra, és egy mindenek felett álló császárra sem. Azt, hogy mindezek nélkül is lehet nagy és erős egy ország.
Éppen ezért választotta Moszkva a diplomácia és elrettentés kombinációját. Elvégre az amerikaiak kivonulása nem csak lehetőségeket teremtett más hatalmaknak, de különböző terrorista csoportok megjelenését is eredményezheti. Így Oroszország elemi érdeke, hogy a tálibok stabilizálni tudják az országot.
Azerbajdzsán terve az volt, hogy egy délről északi irányba tartott offenzíva keretén belül elfoglalják a stratégiailag fontos Lachin folyosóját, amely a legközelebbi pont Hegyi-Karabah és Örményország között. Annak érdekében, hogy mindez sikerüljön, Baku hasonlóan megosztott hadműveleti koncepciót követett. A hadműveletek első prioritása az örmény légvédelmi erők megsemmisítése és a légi fölény kialakítása volt.
Az, hogy a húsziknak ilyen színes palettája van a fegyverek terén, elsősorban saját innovációjuknak köszönhető, amiben nagy szerepe van az internetről rendelhető megannyi technikának és fejlett eszközökhöz (szoftverekhez, mikrocsipekhez) való könnyű hozzáférhetőségnek, amit az innováció demokratizálódásának nevezhetünk. A siker receptje tehát: ötvözni egy alap hozzáértést a már meglévő fegyverrendszerekkel, Irán által becsempészett technikával és kellő önreflexióval. Így felerősítve az általuk alkalmazott aszimmetrikus hadviselést.
Bár az ázsiai nagyhatalom igyekszik magát ezen elvéhez tartani, néhány kivételes esetben az ellenkezője felől tesz tanúbizonyságot, például szudáni és dél-szudáni politikája által, amely azt jelzi, hogy megváltozott az ország hozzáállása a belügyekbe való be nem avatkozás tekintetében Afrika esetében.
Mindennek fényében azonban a genocídium önmagában bőven nem elegendő megnevezése a régióban történteknek. Elvégre a párt célja nem az Ujgurok kiirtása, hanem a párt teljes autoritásának a fenntartása és egy homogenizált, a párthoz hű társadalom kialakítása.
Ha tehát Kína nem változtat radikálisan a klímapolitikáján, akkor valószínűsíthetően nem sikerül a párizsi hőmérsékletcélt elérni, ami Földünk egészére nézve katasztrofális lesz. Továbbá ha 2030-ra maximalizálná is a kibocsátását, de csökkenteni nem tudná a következő években, akkor 2050-re már 4 °C fölötti átlaghőmérséklet emelkedést eredményezne.
A Toyota ekkoriban fejlesztette ki azt a logisztikai filozófiát, mely szellemében csak a legkevesebb alkatrészt rendeli meg a beszállítói hálózatától, így minimalizálva a készletezési költségeket. A termelési lánc hatékony, összehangolt működése piaci előnyhöz juttatta a fenti megközelítést széles körben bevezető japán autógyárakat a külföldi konkurensekhez képest.