Francisco Franco 1910-ben, mindössze 17 évesen, másodhadnagyként, katonai osztálya alján végzett. Huszonhat évvel később, a spanyol polgárháború kezdetén Franco már vezérőrnagy volt, minden korábbi osztálytársát megelőzve. Franco a polgárháború alatt konszolidálta hatalmát, így ő lett Spanyolország államfője, kormányfője, a hadseregek generalísimója és Spanyolország egyetlen engedélyezett politikai pártjának országos vezetője 36 éven át. A politikai és társadalmi elnyomás Franco diktatúrája alatt végig fennmaradt, bár Franco rákényszerült arra, hogy liberális gazdaságpolitikát folytasson, Spanyolország gazdaságának megmentése érdekében.
A leaked German secret military document indicates that Europe might be drafted into full-blown armed conflict with Russia if Ukraine becomes militarily incapable of continuing the war. As the war still rages on over the flatlands of Eastern Ukraine, the status of the armies across Europe is raising doubtful assessments among decision makers to deter military aggressions from Russia. Since 2022, The defense budget of the Russian military has drastically increased by three-digit numbers (recent 2024 defense budget was numbering at 376.7 billion euros. The lost numbers of equipment are being replenished as Rostec managed to build up production of tanks by 7 times, armored vehicles by 4.5 times, artillery and MLRS by 2.5 and ammunition of various types by 60% in a single year according to TASS. In 2023, the Russian military received over 1500 tanks, 22 thousand drones and thousands of armored and non-armored vehicles. Despite the huge losses incurred by Ukrainians, the war machine of Russia finally awakens from its hibernation. The pace of the war taught Russia pride-gulping lessons as the Russian military improvises its tactics such as digging tunnels under the noses of Ukrainians. The giant bear might finally cling its claws over Eastern Ukraine. Thus, Europe will face increasing risks of military confrontation with Russia since the collapse of the Soviet Union. But can Europe (primarily major European countries) be able to contain future aggression?
A kis mediterrán szigetország esetében nem lenne formálisan sem egyszerű a csatlakozás: alkotmányában 1987 óta benne van a semlegesség kitétele, amelynek a társadalmi támogatottsága is jelentősnek mondható, minden három lakosból kettő pártolja.
Finnország több mint hét évtized, Svédország pedig két évszázad semlegességi politikáját feladva az euroatlanti katonai szövetségbe, a NATO-ba igyekszik. De nem ők Európa egyetlen államai, amelyek még nem tagjai a szövetségnek. Végigtekintve a többi érintett országon, azt mondhatjuk: a földrajzilag Oroszországhoz közel fekvő, magát fenyegetve érző skandinávok belépése nem fogja egyelőre ledönteni a semlegesség maradék dominóit. Érdemes azonban közelebbről is megnézni, mennyire tematizálta a közbeszédet a katonailag semleges európai országokban az orosz-ukrán háború, és mennyire stabil az el nem kötelezettség pozíciója a részükről. Elemzésem egy EU-tagállamot, de nem NATO-tag országot, Ciprust követi végig.
Ha az ukrán-orosz háborúról beszélünk, azt általában két állam konfliktusának vagy szélesebb kontextusban a Nyugat és Oroszország között folyó harcnak fogjuk fel. Azonban a háborúnak a poszt-szovjet térség de-facto, azaz a nemzetközi közösség által el nem ismert államaira is hatással van. 2022 februárja előtt hat ilyen entitás létezett: a Dnyeszter-menti Köztársaság, a Luhanszki, illetve a Donyecki Népköztársaságok, Abházia, Dél-Oszétia és a Hegyi-Karabakhi Köztársaság. Ebből a hatból három mára eltűnt, az egyik sorsa igencsak függ a harcok kimenetelétől, kettőt pedig elkerülnek a háború hullámai. Nézzük sorban, hogyan alakult a térség stabilitás hiányától szenvedő államainak sorsa az elmúlt bő két évben.
It took Croatia nearly two decades, from the submission of its request to join the EU, to navigate through the integration process and finally become eligible to join the eurozone. Throughout this period, the Croatian economy underwent substantial changes to meet the requirements for introducing the euro. On January 1, 2023, Croatia switched to the euro, a move preceded by high expectations from Croatians and other economically involved parties. These expectations encompassed reduced vulnerability to risks associated with currency fluctuations, favourable loan terms for the country, and simplified currency usage. This series aims to examine the circumstances and the consequences of introducing the euro in Croatia.Croatia has been an EU Member State since the 1st of July 2013. It became a member of the eurozone on the 1st of January 2023, when the official currency was switched from the kuna to the euro, it is the second most important global currency, so naturally, it provides several benefits for the country. However, this process has numerous risks as well. This third analysis aims to point out and draw attention to the legal aspect of this matter.
It took Croatia nearly two decades, from the submission of its request to join the EU, to navigate through the integration process and finally become eligible to join the eurozone. Throughout this period, the Croatian economy underwent substantial changes to meet the requirements for introducing the euro. On January 1, 2023, Croatia switched to the euro, a move preceded by high expectations from Croatians and other economically involved parties. These expectations encompassed reduced vulnerability to risks associated with currency fluctuations, favourable loan terms for the country, and simplified currency usage. This series aims to examine the circumstances and the consequences of introducing the euro in Croatia. Croatia stands at a crossroads in its economic history, contemplating the prospect of adopting the Euro as its official currency. When joining the EU, Hungary stated that it would adopt the Euro but has yet to do so. The second essay delves into the potential benefits and challenges associated with such a momentous decision, weighing the economic, political, and social implications for Croatia and the possibilities for Hungary.
Gyakran nehéz megállapítani, hogy egy politikai folyamat/átalakulás mikor kezdődött pontosan, hiszen hatásai akár csak évek múltán jelentkeznek. A modernkori orosz demokrácia felszámolása kapcsán is hasonló problémákba ütközhetünk. Az orosz-ukrán háború kitörésével és az azt követő szabadságjogi korlátozásokkal végleg egyértelművé vált, hogy az Orosz Föderáció nem nevezhető demokratikus államnak. Azonban a kérdés fennmarad: mikor ért véget az orosz demokrácia?
Oroszország katonai inváziót indított Ukrajna ellen 2022. február 24-én, mely következtében számos civil vesztette életét, valamint lakóhelyét. Ennek következtében ukránok milliói hagyták el otthonukat, és menekültek Ukrajna más területeire, vagy más országokba. Legtöbben nyugat felé, az Európai Unió országaiba tartottak.
Az Európai Unióban hosszú ideje diskurzus tárgyát képezi a közös európai hadsereg lehetősége, mely független lenne a NATO struktúráitól. Számos probléma merül fel az elképzeléssel kapcsolatban, a finanszírozástól a vezényleti nyelven át az alapvető szerkezeti felépítésig, ám az elképzelés egyre relevánsabb: Oroszország 2022-es Ukrajna elleni inváziója felhívta a figyelmet a közös európai biztonság és védelem – és ennek részeként egy közös hadsereg – fontosságára.
It took Croatia nearly two decades, from the submission of its request to join the EU, to navigate through the integration process and finally become eligible to join the eurozone. Throughout this period, the Croatian economy underwent substantial changes to meet the requirements for introducing the euro. On January 1, 2023, Croatia switched to the euro, a move preceded by high expectations from Croatians and other economically involved parties. These expectations encompassed reduced vulnerability to risks associated with currency fluctuations, favourable loan terms for the country, and simplified currency usage.
Az orosz-örmény kapcsolatok a 2018-as „Örmény bársonyos forradalomnak” nevezett eseménysor után kezdtek hanyatlani. A megmozdulások után az 1999 óta hatalmon lévő, oroszbarát kormány helyett Nikol Pashinyan vette át a hatalmat, aki - az ukrán Petro Poroshenkohoz hasonlóan – elkezdett Európa felé közeledni. Természetesen Moszkva nem nézte jó szemmel az eseményeket, és mint minden, nem a Kreml érdekeinek megfelelő társadalmi megmozdulás, az örmény forradalom is megkapta a „Nyugat által pénzelt színes forradalom” jelzőt.
Not only has the first-person view footage from weapon and helmet cameras become integrated state propaganda discourses and a ubiquitous category of violent online content for users to be engaged with in a common social-media-like fashion, they also became a source of valuable information to analyze and weaponize in various ways.
Camera-equipped weapons include drones for reconnaissance and coordination, strike drones, «first-person-view» loitering munitions, sniper scopes, etc. Footage recovered from said weapons by soldiers is extensively used in propaganda and is connected with broader discourses. Moreover, camera footage itself is also commonly weaponized and manufactured.
Climate change and environmental damage harm human rights, including the right to life, health, clean water, food, housing, and a good standard of living. The EU acknowledges that the most vulnerable people are hit hardest and has made climate change a central focus in its policies both internally and externally.
With the second year of war in Ukraine dragging on with brutal trench warfare, with the only strategic change during this summer being Russia getting completely stopped at its main direction of attack in Bakhmut and Ukraine going on the offensive, it seems big western media are getting desperate for headlines and stories that draw attention.
Az ukrán helyzet végtelenül komplikált, de a korrupciót követve rá lehet találni pár fontos igazságmorzsára. Ahogyan szokás okolni a politikában a jobb vagy bal oldalt, itt fontos, hogy ezek a dimenziók csak részben érvényesülnek. Fontosabb az etnikai konfliktus, a nyitás iránya és az elit-nép törésvonal. Az ukrán politikai szituáció eltekintve a háborútól nagyon idegennek tekinthető.
Norway is a significant supplier of oil and gas to the world market, technically, all of the oil and gas produced on the Norwegian shelf is exported. About 95% of the gas is exported via pipelines to the EU and UK. Modern Norwegian society was largely shaped by company and governmental profits from the sales of oil and gas.
In 2021, oil and gas production accounted for 21% of Norway's GDP and 51% of Norway's exports. Norway has 10 gas pipelines directly connected to the European Union, including Germany, Belgium, France and recently Poland.
Amíg az emberek a világbajnoksággal voltak elfoglalva, addig a Kremlin megemelte a nyugdíjkorhatárt 60 évről 65-re a férfiak esetében, míg a nőknél 55-ről 63-ra – bár ezt később visszacsökkentették elvileg 60-ra. Ezelőtt az orosz nyugdíjkorhatár volt a világon az egyik legalacsonyabb a maga átlagos 57,5 évével, majd egy pillanat alatt a világ egyik legmagasabb korhatárát érte el átlag 64 évvel.
The merge of the Dutch and German armed forces not only highlights a successful close military cooperation on a regional level but also can be viewed as a key component of a Common European Defence Policy. Integrated armies could deliver high operationalization what NATO has, and would facilitate the possibility of a successful, coordinated response.
Oroszország szétesése egyelőre elég valószínűtlen szcenárió lenne, de az biztosan látszik, hogy a környező államok befagyott konfliktusai elkezdtek felolvadni. Az elkövetkező idők kérdése, hogy milyen módon rendeződnek majd át a hatalmi viszonyok az orosz periférián.
The reliance on external sources poses a significant risk to the European Union's security, as it makes the defense supply chain vulnerable to geopolitical tensions, trade restrictions, and supply disruptions. According to a report by the European Parliament called Critical Raw Materials Resilience, the EU is heavily dependent on non-EU countries for critical raw materials like rare earth elements, which are essential in the production of many high-tech defense technologies such as drones, lasers, fighter jets or tanks.
Ismerve Fenia hozzáállását a kultúrához, világosan látszik, számára a projekt nem más mint ugródeszka ahhoz hogy annak sikere függvényében tovább léphessen, el a kultúrától. A projekt kidolgozásának oroszlánrészét munkatársai végzik, akik szintén kellő enerváltsággal állnak a témához. A kezdeményezés végül egy másik főszereplőnk Martin Susman kezébe kerül, lévén ő volt az egyedüli személy az osztályon, aki konstruktívan állt a projecthez. Kezdeti ötlettelenségét követően, egy auschwitzi kötelező kiküldetés alatt megvilágosodik, és rájön, miről kell szólnia az ünnepségnek. Az elképzeléssel az olvasó Fenia és Martin párbeszéde során ismerkedik meg:
Csakúgy mint Magyarországon, az államfői tisztség Csehországban is elsősorban ceremoniális és szimbolikus jellegű. Az elnök legtöbb döntésének érvénybe lépéséhez szükség van miniszterelnöki jóváhagyásra, így elsősorban a miniszterelnök, a miniszterek, a Cseh Nemzeti Bank tagjainak, illetve az Alkotmánybíróság tagjainak kinevezéséért felel, és ő Csehország hadseregének főparancsnoka is.
Given their similar geographical position, economic and cultural backgrounds and analogous difficulties, the two countries seem to pace each other on the road to becoming European Union member states. Their concurrent or separate integration was even a debated question among member states in the past. The above-mentioned characteristics and difficulties noticeably align.
Albania and North Macedonia, one being a former Yugoslavian member state, and the other also heavily influenced by Russia, does not have many allies in the Union, however they both are members of the NATO, which does give them a bit of advantage. Since the decision of enlargement is one that has to be made unanimously, disputes between countries can become the sole reason one cannot be accepted into the European Union.
The European Commission’s 2021 report refers to Albania’s judicial system as ’moderately prepared’, commending the appointment of new judges to the Constitutional Court, the advancement of the vetting process and the fight against corruption and organized crime. According to the report, the country has tightened cooperation with EU Member States and agencies like Europol, implemented a new national counter-terrorism action plan, compatible with the EU’s Joint Action Plan targeting the Western Balkans. Despite adopting new strategies against criminal activity, the report finds Albania’s efforts lacking in many aspects, suggesting further cooperation and consistency.
Az infrastrukturális hiányosságokat jól szemlélteti, hogy a világ negyedik legnagyobb gazdaságának, Németországnak, nincsen semmilyen LNG import kapacitása. Ezt orvosolva, a német kormány szeptember elején egy ötödik úszó LNG tároló és újra gázosító létesítmény megvételét jelentette be, amiből az első kettő várhatóan decemberre vagy január elejére lesz üzemképes.
Nagyon fontos megérteni, hogy ez a filozófia nem választott út, hanem a történelem során beépült intézményi-gén, ami miatt az orosz nemzet számára a biztonság az első és legfontosabb. Az oroszok fejében a biztonság még a jólétet is felülírja, mert ez az a mentalitás, ami az ország megőrzésnek sikeres módja volt mindeddig. Oroszország a sarokba szorított medve, amely mindig támad, ha veszélyben érzi magát.
Az Ukrajnában rekedt búza nem megfelelő körülmények között már három hónap után meg tud romlani, azonban egy olyan tárolóban, ahol a hőmérsékletet és a páratartalmat is kontrollálják akár másfél évig is eláll. Ettől függetlenül a cél az, hogy minél hamarabb elszállítsák onnan, elvégre nem tudni, hogy a háború milyen mértékben befolyásolhatja az ideális körülményeket, gondolok itt bombázásokra vagy áramkimaradásokra. Tehát milyen lehetőségek is vannak?
Annak a fontosságát, hogy a valóban megújuló energiák több befektetést kapjanak, mint a földgáz, a Bizottság 2018-as tanulmánya is mutatja. A Zöld Megállapodásban és a Párizsi Egyezményben vállalt célok eléréséhez a befektetések támogatása helyett radikálisan csökkenteni kellene a földgázhasználatunk mértékét.
"A Nyugatnak meg kell értenie, hogy Oroszországnak Ukrajna sohasem lesz egy idegen ország. Az orosz történelem a Kijevi Nagyfejedelemséggel indult el... Bármennyire is nehéz, Putyinnak meg kell értenie, hogy a katonai megoldás egy újabb hidegháborúhoz vezet. Az Egyesült Államoknak pedig meg kell tanulnia, hogy Putyint ne egy aberránsként kezelje... Ha ezek nem valósulnak meg, akkor elkerülhetetlenül sodródunk majd a konfliktus felé. Aminek hamarosan eljön majd az ideje. "
A sajátosságok és egyéni identitás meglétét jelzi az is, ahogyan a különböző parlamentek saját modelljükön keresztül szűrik át az egyes EU-s normákat. Példa erre a dán Folketing, valamint a brit House of Commons/Lords, amelyek csatlakozásuktól kezdve igen erős befolyással bírnak, a közösségi döntéshozatal nyomon követése kiemelt fontosságú.
Az egyik, az orosz-ukrán konfliktus, a másik pedig az észak-afrikai országokban jelen levő konfliktusok. Az utóbbi fontosabb az EU jövője miatt, mert az illegális migráció főútvonaláról van szó. Az Európai Unió érdekérvényesítése ezen országokban nagyon alacsony. A Földközi-tengeren a migráció miatt szükség lenne egy erős jelenlétre (ugyan a Frontex jelen van, de nem elég hatékony), de a közös hadsereg hiánya miatt a tagországok döntik el, hogy a határok védelmét, mekkora mértékben védik.
Először azt hittem, hogy a reggeli kávétól indultak be a népek, de aztán észreveszem, hogy itt már mindenki a leszálláshoz készülődik. Hiába, az orosz utazás dinamikája más. Egy három napos út végén az utolsó négy órás készülődés pont annyi, mint amikor valaki Szegedről a Nyugatiba utazva Zugló után felveszi a kabátját.
A vezetőknek nemcsak saját állami létének definiálására kellett választ adniuk, hanem a benne lévő népek önmeghatározása is alapvető kérdéssé vált, úgymint: ki tekinthető orosznak? Mit jelent orosznak lenni? Vajon nemzetállam Oroszország, és ahhoz hogy valaki orosznak mondja magát az orosz etnikumhoz kell tartoznia (russzkii), vagy elég csak a „csonka megmaradt birodalom” területén belül élnie?
A harmincöt tárgyalási fejezetből harminckettőt már megnyitottak és ebből hármat le is zártak. Montenegró mellett Szerbiánál is a harmincöt fejezet megvitatása aktuális, de az utóbbi évek találkozói azt bizonyítják, hogy az Unió behúzta a bővítéssel kapcsolatos féket, nem akarja elsietni a következő bővítést.
Véleményem szerint nem elképzelhetetlen, hogy Boris Johnson impliciten meg akarta buktatni David Cameront, az hogy Theresa May követte Cameront, egy számára előnyös esemény volt, hiszen a Brexit végrehajtását elkezdő politikus jó eséllyel vereségre volt ítélve, így megnyílhatott az út a miniszterelnöki pozíció felé.
Ahogy azt a bürokratikus Európai Uniótól megszokhattuk, a közös biztonságpolitikának is van egy intézménye, az Európai Védelmi Ügynökség (EDA), amely támogatja a védelmi projektek végrehajtását, és közös platformot biztosít a tagállamok honvédelmi minisztériumai számára, de ez a valóságban inkább egy összehangolást jelent a műveleti kapacitások kibontakozása, a különböző kutatások és a közös gyakorlatok tekintetében.
Ez utóbbi szemléltetéséül: egy felmérés szerint napi nyolc óra munkáért kapott legalább 150.000 Ft–os havi nettó jövedelem mellett a most hazajött emberek nem mennek el a családjukat hónapokra hátrahagyva távolabb dolgozni, még akkor sem, ha ott a többszörösét is keresnék.
Tehát az az európai térség az értékes, ahol a biztonság és az élhetőség egymással együtt és (lehetőleg) azonos szinten van jelen. Vannak olyan térségek, ahol e két fogalom harmonizálása nem valósul meg, ezért hosszú távon kevésbé vonzóak.
Olybá tűnik, ilyenkor a szabadságjogok mindent felülíró tisztelete, az önrendelkezés teljességének igénye kerül éles konfliktusba és nyer az állampolgár azon természetes igényével szemben, hogy a megfelelő jogi, igazgatási és pénzügyi eszközökkel felruházott állam igenis védje meg minden fenyegetéstől.