Francia biztonság stratégia az Indo-csendes-óceáni térségben, a 2022-es francia EU Tanácsának soros elnöksége idején

Franciaország történelmileg az első európai ország, amely elfogadta az Indo-csendes-óceáni jövőképet, amelynek középpontjában a Csendes- és az Indiai-óceánon található francia szuverén területek védelme áll. Az Európai Unió (EU) 2021-ben elfogadta az "Indo-csendes-óceáni együttműködési stratégiát", de a fókuszvesztés árán. 2021-ben a európai szintű közös nevezőre jutás a francia megközelítés eredeti kemény biztonsági és tengerjogi összetevőinek felhígulásához vezetett, és egy sokkal szélesebb, a lehető legátfogóbb keretet hozta létre. Egy ilyen széles keret célja, hogy teret és rugalmasságot teremtsen.

Hatalmi sakkjáték

Az Ausztrália - Egyesült Királyság - Egyesült Államok (AUKUS) háromoldalú biztonsági partnerség és az Ukrajnában zajló háború hasznos valóságellenőrzést nyújtott Európa azon kinyilvánított törekvéseivel kapcsolatban, hogy hozzájáruljon az Indo-csendes-óceáni térség biztonságához. Azzal, hogy a Biden-kormányzat úgy döntött, hogy jelentős károkat okoz a francia-ausztrál biztonsági együttműködésnek, lényegében azt üzente egész Európának, hogy kevés értéket lát az európai szerepvállalásban az Indo-csendes-óceáni biztonsági környezetben és ezzel megnehezítve a francia erőfeszítéseket, hogy az EU-t jelentős biztonsági szereplővé tegyék a régióban, egy olyan időszakban, amikor Európa közvetlen orosz katonai fenyegetésnek van kitéve.

Az EU tagállamai az EU Indo-csendes-óceáni együttműködési stratégiáját széleskörű stratégiai iránymutatásként használják a regionális szerepvállalásuk diverzifikálására és fokozására, amelyet nagyon gyakran a kínai piac ural. A diverzifikáció, az Indo-csendes-óceáni országokkal való kereskedelmi és befektetési kapcsolatok elmélyítése formájában a legjobb eredmény, amelyet Európa reálisan elérhet. Az, hogy ez a diverzifikációs folyamat milyen messzire fog elmenni és hogy ez a régió infrastrukturális fejlesztési igényeihez való jelentős európai hozzájárulásban fog-e megvalósulni - lesz a fő kritérium, amely alapján az EU Indo-csendes-óceáni stratégiájának sikerét vagy kudarcát értékelni lehet. Ez azt jelenti, hogy Franciaország továbbra is saját kategóriájában marad Európában, mint az Indo-csendes-óceáni térségben rezidens hatalom, amelynek a nemzeti érdekei védelmében tett lépései hozzájárulnak a regionális biztonsági struktúra alakításához.

Francia területek a régióban és kihívásaik

1,65 millió francia állampolgár olyan területeken, mint Új-Kaledónia, Francia Polinézia, Wallis és Futuna, Clipperton-sziget, Réunion-sziget, Mayotte, valamint a francia déli és antarktiszi területek; 10,2 millió négyzetkilométeres kizárólagos gazdasági övezet, a világ második legnagyobb kizárólagos gazdasági övezete; 7000 katonai alkalmazott, többek között a francia indiai-óceáni bázisokon Dzsibutiban és az Egyesült Arab Emírségekben. Ezek azok a hagyományos szuverenitási és területi integritási kérdések, amelyek Franciaországot az Indo-csendes-óceáni térség "rezidens hatalmává" teszik.

Ezeket a területeket nem fenyegeti közvetlen veszély. A területi viták azonban hosszú távú kihívásokat generálnak az egymillió négyzetkilométeres kizárólagos gazdasági övezet integritásával kapcsolatban. A Csendes-óceánon az Új-Kaledónia által igazgatott, de a szomszédos Vanuatu által követelt Matthew és Hunter szigetek 350 000 négyzetkilométeres kizárólagos gazdasági övezetet generálnak. 2004-ben a francia kizárólagos gazdasági övezetben a francia jogokat közvetlenül megkérdőjelező egyik ilyen példa, amikor a francia haditengerészet elfogott egy tajvani halászhajót, amely azt állította, hogy a Vanuatu kormánya által engedélyezett halászati övezetben tartózkodik. 2017-ben Franciaország reagált egy vietnami halászhajók által Új-Kaledónia kizárólagos gazdasági övezetében folytatott illegális akcióra, ami három bírósági elmarasztaló ítéletet eredményezett Nouméában. 2017-ben Franciaország területi vitában áll Madagaszkárral a Szétszórt szigetek miatt ez négy sziget, amelyek 640 000 négyzetkilométeres kizárólagos gazdasági övezetet generálnak Franciaország számára a Mozambiki-csatornában, és amelyeket Charles de Gaulle elnök 1960-ban, két hónappal Madagaszkár Franciaországtól való függetlenné válása előtt egy rendelettel csatolt Franciaország tengerentúli területeihez.

Kína, mint versenytárs megjelenése

Az Indiai-óceánon Párizs a halászati erőforrásokkal való gazdálkodás szempontjából komoly kihívásként érzékelte a Madagaszkár és egy kínai vállalat közötti, rövid életű 2019-es megállapodást, amely a sziget kizárólagos gazdasági övezetében halászati jogokat biztosít, tekintettel a bejelentett 2,7 milliárd USD (szemben az EU által Madagaszkárnak a 2015-2018-as halászati megállapodás keretében kifizetett 6,1 millió euróval). A Csendes-óceánon a halászati szektor, Kína és Vanuatu közötti virágzó együttműködés egyik területe. Francia Polinézia szigorú halászati erőforrás-védelmi rendszer szerint kezeli kizárólagos gazdasági övezetét, amely nem engedélyezi a külföldi hajók halászati tevékenységét. Francia Polinézia kizárólagos gazdasági övezetének egy része a dél-csendes-óceáni tonhalövezetben található, amely vonzza a kelet-ázsiai halászhajókat, a francia állam ellenőrzi Polinézia kizárólagos gazdasági övezetének közelében tonhalat halászó külföldi hajókat.

Kapacitási kérdések

A 2020-as évek elején a francia hadsereg leszereli a régi rendszereket, és újakat telepít az Indo-csendes-óceáni térségbe. A Falcon 2000 tengeri járőrrepülőgépek a Falcon 200-asokat fogják felváltani La Réunionban, tervezetten 2025-ben. Hat tengerentúli tengerészeti járőrhajó, az úgynevezett Patrouilleur Outre-Mer (POM) 2023 és 2025 között váltja fel a francia haditengerészet Új-Kaledóniában, La Réunionban és Polinéziában telepített tíz P400-asát, amely csere átmeneti kapacitáshiányt okoz. A francia védelmi helyzetről az Indo-csendes-óceáni térségben szóló 2022.02.24-i szenátusi jelentés további POM-ok telepítését és a megfigyelő drónok használatát javasolja a francia kizárólagos gazdasági övezetben a tengeri terület tudatosságának növelése érdekében. A tengerfelügyelet terén mutatkozó hiányosságok megszüntetéséhez Franciaországnak tovább kell növelnie a műholdas lefedettséget. A Trimaran 3 szerződés közelmúltbeli aláírása a francia haditengerészet és egy űrfelvételeket készítő vállalatok konzorciuma között a helyes irányba tett lépés. Ezen túlmenően az űralapú tengeri felügyelet a Franciaország és a Négyes közötti együttműködés konkrét területévé válhat, amely 2022 májusában új, műholdas alapú tengeri területfelismerési kezdeményezést jelentett be. Az Indo-csendes-óceáni térségben telepített francia haditengerészeti eszközök formátuma jelzi, hogy abszolút prioritásként kezelik a Különleges Gazdasági Övezetek tengeri biztonságát és ez lehetővé teszi a humanitárius segítségnyújtáshoz és katasztrófaelhárítási missziókhoz való hozzájárulást. A 2030-as években a francia haditengerészet egy új fregattosztály telepítését tervezi, amely felszíni-levegő és hajó elleni rakétákkal van felszerelve ez jelenleg nem áll a francia haditengerészet rendelkezésére az Indo-csendes-óceáni térségben, ami korlátozza a missziós lehetőségeiket.

Francia különleges gazdasági övezetek és katonai jelenlét

Az Ukrán-Orosz háború időszaka, a „másik pólus”

2022 első felében Franciaország töltötte be az Európai Unió soros elnökségét. Az EU Indo-csendes-óceáni stratégiája végrehajtásának felgyorsítása volt a deklarált prioritás. Az események nemzetközi kontextusa egyértelműen nem volt kedvező Franciaország célja számára. Az uniós elnökség közvetlenül az AUKUS után következett, amellyel a Biden adminisztráció aláásta Franciaország Indo-csendes-óceáni vezető szerepét Európában. Az AUKUS 2021 szeptemberében történt megalakulása azt jelezte az EU tagállamai számára, hogy a Franciaország és Ausztrália közötti biztonsági partnerség, amely a francia szerepvállalás egyik pillére az Indo-csendes-óceáni térségben, lényegében egy olyan akadály, amelyet el kell hárítani az USA számára, hogy elérje saját prioritásait a Kínával szembeni katonai egyensúly tekintetében. Néhány hónappal az AUKUS-sokk után a francia EU-elnökség alatt Oroszország is megindította az Ukrajna elleni agressziós háborúját, ami teljesen megváltoztatta a nemzetbiztonsági vitát számos európai fővárosban.

Ennek ellenére Franciaország sikeresen emelte az Indo-csendes-óceáni térség stratégiai jelentőségét Európában azzal, hogy 2022 februárjában Párizsban, az EU Európai Külügyi Szolgálatával együttműködve megrendezte az első miniszteri fórumot az Indo-csendes-óceáni együttműködésről. Az Ukrajna elleni orosz invázió megindulása előtt egy nappal megrendezett fórum fordulópontot jelentett Franciaország Indo-csendes-óceáni politikájában.

Franciaország hagyományos, a tengeri biztonsági rendre összpontosító politikájától eltérve a fórumot a multilaterális diplomácia melletti politikai kiáltványként fogalmazták meg. Párizsban 27 uniós külügyminiszter (vagy képviselőik), mintegy 30 Indo-csendes-óceáni képviselő, valamint az Indiai-óceán és a Csendes-óceán regionális szervezeteinek képviselői vettek részt. Az a döntés, hogy Kína (Franciaország korábbi megközelítésével összhangban) és az Egyesült Államok (ami meglepőbb) nem kapott meghívást, politikai üzenetet hordozott: Franciaország arra törekszik, hogy Európát olyan erőként vezesse, amely ellenáll az Indo-csendes-óceáni térségben az USA és Kína kétpólusú rivalizálásának. Ez egybeesett a "harmadik út" kifejezés megjelenésével Párizsban. Mivel a kifejezés a korai hidegháború „Bandungi” semlegességét idézi, utalva az 1955-ben az indonéziai városban tartott ázsiai-afrikai konferenciára, amely az el nem kötelezettek mozgalmának megalakulásához vezetett, egyesek azt a tévhitet keltette, hogy Franciaország egy el nem kötelezett Európát követel. Valójában a miniszteri fórum összhangban volt azzal a francia gondolkodással, amely szerint Európának különleges tere és hozzáadott értéke van abban, hogy alternatívákat kínáljon az Indo-csendes-óceáni térség azon országai számára, amelyek el akarják kerülni, hogy a Kína és az Egyesült Államok közötti választás kényszerhelyzetébe kerüljenek.

Európai Uniós szerepvállalás a régióban

Az Európai Beruházási Bank nairobiban, Jakartában és Savában való fiókjának megnyitásáról szóló döntés konkrét lépés az EU infrastrukturális beruházási tervének (Global Gateways) végrehajtásának támogatására. Az EU tagsága az Észak-csendes-óceáni Halászati Bizottságban egy olyan lépés, amely nagyobb szerepet játszik a regionális halászati gazdálkodásban; a tengeri ökoszisztémák védelmében; valamint a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan (IUU/Illegal, unreported and unregulated fishing) halászat elleni küzdelemben. Végezetül fontosak az EU kritikus tengeri útvonalakat érintő Indo-csendes-óceáni útvonalaival (CRIMARIO/Critical Maritime Routes Indo-Pacific) és az Ázsiában és Ázsiával való biztonsági együttműködés fokozására irányuló uniós projekttel (ESIWA/Enhancing security cooperation in and with Asia) kapcsolatos bejelentések. Ez a két projekt ugyan kis léptékű, de erősíti az EU profilját, mint tengeri puha biztonsági szereplő (Soft security actor), amely előmozdítja a regionális együttműködési párbeszédeket, és rendelkezik az Indo-csendes-óceáni államoknak szóló tengeri helyzetfelismerési ajánlattal, az Indo-csendes-óceáni regionális információmegosztási (IORIS) platformmal.

A miniszteri fórum formátuma rendszeres többoldalú platformmá válhat az európai és Indo-csendes-óceáni megállapodások megkötésére. Míg a svéd EU-elnökség (2023 első féléve) nem jelezte érdeklődését a következő találkozó megrendezése iránt, Spanyolország 2023 második felében átveheti az elnökséget. Az Európai Unió cseh elnöksége hajlandóságot mutatott arra, hogy aktívan támogassa az EU Indo-csendes-óceáni stratégiájának végrehajtását. Június 13-14-én Prágában magas szintű párbeszédet tartottak az Indo-csendes-óceáni térségről, amely előkészíti, hogy a Cseh Köztársaság 2022 második felében átveszi az EU elnökségét. A NATO bevonása a prágai párbeszéd szponzoraként, valamint a Tajvannal fenntartott kétoldalú kapcsolatok fontossága a Cseh Köztársaság számára, szándékosan helyezte reflektorfénybe a demokratikus rendszereket fenyegető kérdéseket, mely politikai dimenzió viszonylag hiányzik az Indo-csendes-óceáni térséggel kapcsolatos francia megközelítésből.

Az EU valamennyi tagállama számára azonban a legkonkrétabb tét az, hogy az Indo-csendes-óceáni jövőkép stratégiai iránymutatásait felhasználva diverzifikálja a kereskedelmi és befektetési kapcsolatokat Kínától, és megragadja a lehetőségeket, hogy szerepet vállaljon az Indo-csendes-óceáni államok infrastrukturális igényeinek kielégítésében.

Konklúzió

A biztonságra és a tengeri rendre összpontosító francia figyelem és a szerepvállalás fokozására és diverzifikálására irányuló szélesebb körű európai figyelem közötti különbség pozitív hatású lesz, ha ez minden európai országot arra késztet, hogy kihasználja erősségeit az Indo-csendes-óceáni térségben. Nem várható el, hogy az EU tagállamai jelentős szerepet játsszanak az Indo-csendes-óceáni biztonsági struktúrában. Az EU által végrehajtott kisebb léptékű projekteken túl, mint például a CRIMARIO és a fokozott helyzetfelismerést szolgáló korai előrejelzés (EWISA), valamint néhány haditengerészeti bevetésen túl, amelyekkel az ENSZ tengerjogi egyezménye iránti elkötelezettségüket kívánják demonstrálni. Franciaországtól elvárható, hogy továbbra is magányosan összpontosítson a területvédelemre. Ez a sajátosság Franciaországot továbbra is hiteles partnerré teszi a térség azon országai számára, amelyek számára az UNCLOS-on (United Nations Convention ont he Law of the Sea/Tengerjog) alapuló tengeri rend közvetlenül és konkrétan számít.

Források:

Quad nations unveil satellite-based maritime monitoring initiative, Space News. Elérés: https://spacenews.com/quad-nations-unveil-satellite-based-maritime-monitoring-initiative/

South China Sea: EU offers encrypted tool to fight maritime security threats in Indo-Pacific, South China Morning Post. Elérés: https://www.scmp.com/week-asia/politics/article/3168788/south-china-sea-eu-offers-encrypted-tool-fight-maritime-security

Results of the French Presidency of the Council of the European Union, France Diplomatie. Elérés: https://www.diplomatie.gouv.fr/en/french-foreign-policy/france-and-europe/france-and-the-european-union/the-french-presidency-of-the-council-of-the-european-union/article/results-of-the-french-presidency-of-the-council-of-the-european-union

La Marine française développe ses outils de surveillance de son espace maritime, Le Figaro. Elérés: https://www.lefigaro.fr/flash-eco/la-marine-francaise-developpe-ses-outils-de-surveillance-de-son-espace-maritime-20210608

Les outre-mer au coeur de la stratégie maritime nationale, Sénat. Elérés: https://www.senat.fr/rap/r21-546/r21-546.html

France’s approach to the Indo-Pacific region, International Institute for Strategic Studies. Elérés: https://www.iiss.org/publications/strategic-comments/2022/frances-approach-to-the-indo-pacific-region/

FRANCE IN THE INDOPACIFIC: A PRIORITY OF GROWING IMPORTANCE, Institut Des Hautes Studies Défense Nationale. Elérés: https://ihedn.fr/en/2023/10/05/la-france-en-indopacifique-une-priorite-dimportance-croissante/

France’s Defense Strategy in the Indo-Pacific, The Diplomat. Elérés: https://thediplomat.com/2021/12/frances-defense-strategy-in-the-indo-pacific/

France is ‘Back’ in the Indo-Pacific, Centrum Stosunków Międzynarodowych. Elérés: https://csm.org.pl/france-is-back-in-the-indo-pacific/

Pêche illégale d’holothuries: les 3 capitaines vietnamiens déférés devant la justice, Franceinfo. Elérés: https://la1ere.francetvinfo.fr/nouvellecaledonie/peche-illegale-holothuries-3-capitaines-vietnamiens-deferes-devant-justice-436769.html

Madagascar rocked by fishing deal that never was, China Dialogue Ocean. Elérés: https://chinadialogueocean.net/en/fisheries/10811-madagascar-rocked-by-fishing-deal/

France in the Indo-Pacific: Expanded Horizons, International Institute for Strategic Studies. Elérés: https://www.iiss.org/online-analysis//military-balance/2022/08/france-in-the-indo-pacific-expanded-horizons

From Asia-Pacific to Indo-Pacific, Stiftung Wissenschaft und Politik. Elérés: https://www.swp-berlin.org/10.18449/2020RP09/

French Navy Plans Aircraft Carrier Mission To The Pacific In 2025, Naval News. Elérés: https://www.navalnews.com/naval-news/2022/07/french-navy-aircraft-carrier-mission-pacific-in-2025/