Ha az ukrán-orosz háború negatív következményeire gondolunk, általában a szétlőtt városok, az elpusztult építészeti emlékek, illetve végtagjaikat vesztett katonák tömegei jutnak az eszünkbe. Azonban a harcoktól az emberek mellett a természet is szenved, a következmények pedig évtizedekig velünk maradnak. A helyzet annyira súlyos, hogy egyes tudósok már “ecocide-ről” beszélnek.
Ukrajna a 2022-es orosz támadás előtt sem tartozott a leginkább környezetbarát államok közé. Elég csak a kárpátaljai megoldatlan szemétszállításra gondolni, ami Magyarországot közvetlenül is érinti: a lakosok hatalmas mennyiségű műanyag hulladékot juttatnak a Tiszába és a mellékfolyóiba, amit aztán a víz átsodor a határon. A Telex.hu 2021-ben dokumentumfilmben dolgozta fel a problémát “A szemét útja a Tiszán: Ukrajnától Magyarországig” címmel, amelyből kiderül, hogy a térség jelentős részén egyszerűen nincsen szemétszállítás, a lakosok a patakok partján hagyják a szemetet, amit a víz elvisz. A probléma a háború kitörésével még inkább fokozódott. A minden évben megrendezett PET Kupa szervezői szerint a harcok kezdete óta kétszer annyi időbe telik a Tisza megtisztítása, mint korábban. Kárpátalja pedig Ukrajnának csak egy megyéje, ráadásul a harcok által teljesen megkímélt térsége, milyen lehet a szeméthelyzet a fronthoz közeli településeken, ahol ráadásul a hadsereg is tevékenykedik?
A hadseregek még békében az egyik leginkább környezetszennyező szervezetek a Földön. Közismert tény, hogy az Egyesült Államok károsanyag kibocsájtása békeidőben is magasabb, mint számos iparosodott országé, például Svájc, Svédország vagy éppen Magyarország kibocsájtása. Ha egy ország lenne, a Pentagon lenne az 55. legtöbb káros anyagot a légkörbe juttató állam a Földön.
Háborús körülmények között pedig mindez hatványozottan igaz. A hadsereget mozgatni kell; a fegyvereket, katonákat, utánpótlást eljuttatni a hátországból a frontra, a fegyvereket, felszerelést, egyenruhákat le kell gyártani, a katonák részére szánt élelmiszert elő kell állítani és be kell csomagolni. Mindez rendkívül sok üzemanyagba kerül, egy belga környezetvédelmi szervezet szerint a háború első évében, tehát 2022. február 24. és 2023. február 23. között a harcok megközelítőleg annyi károsanyag-kibocsátással jártak, mint amennyit ugyanennyi idő alatt egész Belgium hozott össze, sőt, többel, mint ami Portugália vagy Litvánia egész éves kibocsátása. Ez 120 millió tonna üvegházhatású gázt jelent – összehasonlításképp: Magyarország 2022-ben kicsit több, mint 59 millió tonnát bocsátott ki. A fokozott üzemanyag használat az emberek egészségére is káros hatással van: Kijevben például az átlagosnál 27x több szennyező anyagot mértek a levegőben a konfliktus első két hete után.
Nemcsak a járművek juttatnak káros anyagokat a természetbe, hanem a lőszerek is (amelyekben megtalálható cink, nikkel, bárium, mangán, réz, antimon és rengeteg egyéb mérgező anyag) amelyek ráadásul ott maradnak majd a harcok után még hosszú évtizedekig, elszennyezve a talajt és a vízrétegeket, így pedig hosszú távon mérgezve az embereket és az állatokat is. A bombák és a rakéták rengeteg problémát okoznak majd az életben maradtaknak a jövőben, egyes orvosok szerint a rákos megbetegedések miatt egyenesen halálosabbak, mint maga a robbanás.
A lőszerek mellett az aknák is hatalmas problémát fognak jelenteni hosszú ideig. Egyes katonai szakértők egyenesen a világ legnagyobb aknamezőjének nevezik Ukrajnát: a kijevi kormány szerint mintegy 174,000 km2 veszélyeztetett, természetesen főleg a déli és keleti megyékben. A fölben maradt aknák miatt 2023 októberéig 261 civil halt meg (több ezer katona mellett). Az aknák természetesen nem csak az emberekre, hanem a nagyméretű állatokra ugyanúgy veszélyesek, ráadásul a harcok elmúltával rettenetesen sokáig szedni fogják az áldozatokat: a ukrán kormány szerint 70 vagy akár 100(!) évet is igénybe fog venni a területek megtisztítása.
A harcokban az emberek mellett az állatvilág is szenved. A Fekete-tengeren a megnövekedett hajóforgalom, illetve a harcok nyomán vízbe jutó szennyeződések miatt tömegesen halnak a delfinek és egyéb vízi élőlények. A hosszú ideje megmerevedett frontvonalak környékén teljesen elszennyeződik a talaj, minden előlényt kiirtva onnan. A harcok következtében kigyulladnak az erdők és elpusztulnak a nagyobb és kisebb élőlények élőhelyei. Délen a sztyeppék és a szigetek sajátos ökoszisztémái semmisültek meg, veszélyeztetve az endemikus gyepnövényeket és rovarokat.
A tudósok különösen aggódnak a sztyeppei gyepnövényzet miatt, amelyek egykor Dél- és Kelet-Ukrajna jelentős részén terültek el, azonban mára már csak 3 százalékát fedik le a korábbi elterjedésüknek. A vándorlómadarak lakhelyei szintén folyamatos veszélyben vannak, a harcok elpusztítják a fészkelőhelyeiket, a folyamatos robbanások miatt pedig olyan helyekre menekülnek a fiókák, ahol aztán nem maradnak életben. 2022-ben például alig 300 dalmáciai pelikán érkezett a Krivaya Kosában található fészkelőhelyükre a szokások 1500 helyett. Az vizes élőhelyek is pusztulnak, a járművek szennyezőanyagokat, az emberek rengeteg szemetet juttatnak a folyókba, amelyek aztán egészen a tengerig viszik azt, közben elpusztítva a lárvákat, békákat, egyéb élőlényeket. 2023 nyarán felrobbant a Nova Kahovka-i vízerőmű gátja, Herszon felét elpusztítva. Az ár vitt mindent, ami elé került: embert, állatot, veszélyes hulladékot. A folyódeltákban kimutathatóan csökken a biodiverzitás a harcok kezdete óta. A harcok természetvédelmi területeken is zajlanak, a katonák lövészárkokat ásnak, szemetet termelnek, járművek közlekednek éjjel-nappal fokozattan védett területeken. Öröm az ürömbe, hogy a harcok elmúltával az emberek által elhagyott településeket gyorsan visszahódítja a természet: a 2014 óta harcok által sújtott Donyeckben számos falu néptelenedett el az elmúlt évtizedbe, a vadállatok visszatérését azonban számos esetben megfigyelték.
Az ukrán kormány több, mint 200 természet ellen elkövetett háborús bűnt tart számon az elmúlt két évből és állítások szerint több, mint 50 milliárd dollárba fog kerülni a természet helyreállítása. Az aknák, a tönkretett élőhelyek, az elszennyezett termőföld és vízkészletek még hosszú ideig fognak szenvedést okozni az állatoknak és embereknek egyaránt.
Források
https://telex.hu/video/2021/03/24/ukrajna-karpatalja-tisza-szemet-hulladekgyujtes-dokumentumfilm
https://hvg.hu/zhvg/20220925_PET_kupa_muanyagszennyezes_Tisza
